Csáki György – Orosz Éva: Az államháztartás reformja: csak az elosztás?

Mit jelentenek ezek a szövegből vett idézetek?

#1 „A szabad piacok olyan egyenlőtlenségeket szülnek, amelyek összeegyeztethetetlenek a demokratikus kormányzással.”

#2 „… a szociális szféra szereplőinek meg kell tanulniuk a gazdaság- és a pénzügypolitika szempontrendszerében mozogva és azok kategóriáival kifejezni érdekeiket, mert ellenkező esetben elképzelhetetlen érdekérvényesítésük sikeressége. A gazdasági-pénzügyi szféra legjelesebb képviselői sem takaríthatják meg azonban a szükséges intellektuális erőfeszítéseket a szociális szféra sajátos törvényszerűségeinek és fő nemzetközi tendenciáinak megismerésére és megértésére, enélkül nem értelmezhetők az alapvető nemzetgazdasági folyamatok.”

(1)  miért éppen a szociális kiadásokat érinti a takarékosság?

Az államháztartás kiadási oldalának egyéb nagy tételei

→ adósságtörlesztés

→ államigazgatási kiadások

→ a gazdaság számára nyújtott direkt vagy indirekt támogatások (ld. az adós- és bankkonszolidációkat)

(2)  a takarékosság az egyetlen megoldási mód vagy sem?

• Kamatpolitika
• Ezzel összefüggésben az inflációs politika
• a versenyképesség növelése; ehhez viszont oktatás, képzés, kutatás, beruházás, infrastruktúra, szervezés, hatékony intézmények kellenek, nem kis részben állami pénzből

Thurow: a népesség alsó 50%-ába való „befektetés” fontossága: közgazdasági érvek!

(amerikai, japán, német modell: hogyan állnak ma?)

(3)  magyarországi problémák

§         magas járulékok és adók

§         a teherviselés és a kiadások szerkezete átgondolható lenne: a versenyképességhez szükséges kiadások + az egészségügy + és a nyugdíj reálértékének szinten tartása mellett kellene a vállalkozások adóterheit mérsékelni → az átalakulás terheinek egyenlőbb elosztása

a növekedés a függő helyzetek mennyiségét csökkentené, miközben az elosztható forrásokat is bővítené

Magyarországon nem az elosztás (és a szociális kiadások) mértéke túlzott, hanem a gazdasági teljesítmény kilencvenes évek eleji csökkenése

(4)  definiálni kell a szociális alrendszerek célja: mit és milyen eszközökkel kellene elérni?

(5)  Hatékonysági érvek a szociális kiadások állami finanszírozása mellett

Az amerikai és a brit, vagyis egy magán- és egy közfinanszírozás által dominált egészségügyi rendszer összevetése → a közfinanszírozás alkalmazása mellett az egészségügyi kiadások alacsonyabbnak bizonyultak (a GDP kisebb hányadát fordították rá)

A Világbank sem írta elő az egészségügy állami finanszírozásának megszüntetését

Az állam kiszállásával megszűnne a piacszabályozás és az árak feletti kontroll (megszűnik a kollektív vásárló szerepe)

Árfelhajtó tényezők: adminisztrációs költségek, reklám, árkartell lehetősége

A többszintű (szegmentált) ellátás kialakulásának lehetősége

A magánbiztosítás támogatói a cikk szerzői szerint rövid távú érdekek alapján fogalmazzák meg véleményüket → a strukturális hatások figyelmen kívül hagyása

A magánbiztosítást mint domináns szisztémát kritizálják; kiegészítő biztosításként fontosnak látják a magasabb jövedelmű csoportok számára

A közfinanszírozás dominanciája mellett a kínálati oldalon a magánintézmények túlsúlya is létrejöhet

Közfinanszírozás: kiadási korlát, hozzáférés

A magyar elosztó rendszereket nem megszüntetni, hanem hatékonyabbá alakítani szükséges (és ez egy 1995-ös cikk elvárása!!) → a közfinanszírozás fenntartása mellett a szolgáltatások nyújtása terén a nonprofit és a for-profit szféra helyzetbe hozása

Mindez vonatkozik az egészségügyre, az oktatásra, a szociális szolgáltatásokra egyaránt

A fenti területek az emberi tőkébe történő beruházást jelentenek

A társadalmi egyenlőtlenségek növekedése csökkenti a nemzetközi versenyképességet, így a növekedést ássa alá

Az integrált oktatás előnye, hogy az átlagos teljesítményt növeli a felmérések szerint → a szegmentált ellátórendszerek az egyenlőtlenség növelésén keresztül közvetve, de közvetlenül is rontják a versenyképességet és a növekedési eséyleket

„neoamerikai” és „rajnai” modell

Európai Szociális Modell

Zombori: 84-94. o.