Briggs: A jóléti állam történelmi perspektívában VÁZLAT
2004.11.27. 13:48
Briggs: A jóléti állam történelmi perspektívában
(1) modellek
Éjjeliőr állam (Lassalle kifejezése), laissez faire kapitalizmus (223. o.), „negatív állam” (ami azért így sosem létezett, 229. o.)
Jóléti állam (226-227. o.): előre meghatározott módon, szervezett erővel (a politika és az igazgatás eszközeivel) lép fel annak érdekében, hogy a piaci erők szerepét megváltoztassa
→ minimális jövedelem garantálása, függetlenül a piaci teljesítménytől
→ a veszélyhelyzetek bekövetkezte kockázatának csökkentése: az erősebb védekezőképességének elősegítése
→ a juttatások elérhető legmagasabb szintjének biztosítása minden állampolgár számára: minimum helyett optimum
(2) elvek, döntések
a különféle politikai elképzelések és körülmények, valamint történelmi tapasztalatok szerepe a jóléti állam adott társadalomra jellemző típusának létrehozásában
A jóléti állam kialakításakor többek közt az alábbi kérdésekben kellett dönteni
→ Egyenlő bánásmód alkalmazása: a polgári és a szociális jogok összekapcsolásáról van szó (vö. speenhamlandi modell)
→ A kormányzat szerepének tudatos növelése
→ A szociálpolitika körébe tartozónak tekintett juttatások listájának bővítése (az egészségügy-közegészségügy példája, ld. a szociálpolitika pragmatikus megközelítése)
→ az öntevékeny piac szabályozása
(3) az angol példa és a történelmi-politikai körülmények
Anglia, 1945 után: a jóléti államot megalapozó törvénykezés
Közvetlen előzmények: a második világháború tapasztalatai (a gazdaság központosítása), a szocialista elvek konjunktúrája
Általános tendencia ekkor, hogy gyengítik a befizetések és a juttatások közötti kapcsolatot a szociális rendszerben, vagyis kiterjesztik és keresik az univerzális ellátások bővítésének lehetőségeit → a társadalom mint egész válik a szociálpolitika és a jóléti állam tevékenysége alanyává
A jóléti politika elválik a szegénypolitika fogalmától, emelkedő szintű ellátások, jócskán bővül az érintettek köre (ti. az egész társadalom érintetté válik)
Angol példa: közoktatás, étkeztetés (utóbbi esetében: ígéretek és viták Magyarországon 2002 után; miről szóltak ezek?)
Érvek: olcsóbb adminisztráció + a nemzeti szolidaritás erősítése + a gazdaság- és jóléti politika összeegyeztethetősége
(4) Előzmények: chartizmus, választójogi és minimumbér-, valamint a munkakörülmények javítására vonatkozó követelések a XIX. században (Angliában), továbbá a piac szabályozását pártoló elméleti munkák (pl. immár úgy vélték: a szegénység fő oka nem valamiféle önhiba, hanem a piaci szisztéma működéséből következik)
Választójog, munkáspártok: a munkások érdekeinek becsatornázása a politikai rendszerbe, a politikai jogok birtoklása → számukra is eszköz, nem pedig ellenség az állam
A munkáspárti követelések kisebb-nagyobb részben beépülnek a többi párt programjába is
Reformista vagy marxi szocializmus? Angliában az előbbi vált dominánssá
Az államhatalom erősítését célzó törekvések, mégpedig nem paternalista, hanem egalitariánus alapon
(5) A századforduló környékén létrejövő nyugdíjrendszerek 3 típusa
(6) a bismarcki modell
az állam szerepének növelése, de nem egalitariánus alapon
a cél a szociáldemokraták vonzerejének csökkentése: Bismarck alternatívát kívánt állítani a szocialista és a liberális elvekkel szemben („szociális olajcseppek”)
(7) keresztényszociális elvek: szintén a liberalizmus és a szocialista elvek riválisaként
Rerum Novarum (1891)
(Mit jelent a kevésbé választhatóság elve?)
|