November 11.

Az Attitűd

A legátfogóbb, legszéleskörűbb része a szocpszichónak. A társas világ megismerésénél elengedhetetlen alkalmazni. Attitűd definíció: Allport: mentális vagy készenléti állapot, azaz beállítódás a cselekvésre, tehát prediszpozíció.(?) Mentális vagy idegrendszeri, tehát organikus, fiziológiai alap, az elkövetkező cselekvésre utal. Irányító, dinamikus hatás azokra, melyeket az egyén a vele kapcsolatos információkra, szituációkra alkalmaz.

Shmidt és Mackie: az olyan kognitív reprezentáció, mely összegzi az egyén értékeléseit valakivel vagy valamivel kapcsolatban. Ez egy eklektikus megközelítés.

A cenzúra által elnyomott rész az attitűd. Feszültséget gerjeszt az egyénben, ami a szituációban rakódik le.

Gestahlt: egy ökonomizált, kognitív séma. Gazdaságossági megközelítés létezik, a lelki energiák a világ megismerésében minimális veszteséggel használódjanak fel.

Behaviorista: elsősorban egy nem veleszületett tényező- inkább tanulási termék. A véletlenszerűen végrehajtott cselekvések, ami sikerült azon a módon folytatja tovább.

Szociológusok:

-          tudásszociológia: tudáspótléknak is értelmezhetjük, nem konkrét tudás.

-          Szocializációs tényező: első- extezuális szakasz, amikor a külső világot fedezzük fel

                                               - azonosulás fázisa

Az attitűd eredeti jelentése latin- angol eredetű: „testhelyzet jelölés”: a cselekvés előtti állapot helyzete. „véleménynézet, az erre utaló megnyilvánulás.” A gondolkodás az testi alapokkal is leírható tevékenység. Pszichológiai aspektus: a kísérleti személyek.

Thomas Znawecki: olyan diszpozíciók, melyek pozíciókat vesznek fel.

Oppenheim: Kognitív attitűd: metaforikus modell

A kognitív rendszer olyan rendeződés, amelyben az érték a törzs, vélemény a levél, a lomb a hiedelem, az ágak az attitűdök, ami már stabil.

Eysenk(?): vertikális hierarchia, a beágyazottságoknak különféle fokozatai vannak.

Haramadik szint: egyre tömbösödött információk, az attitűdök mellett nagyszámú más vélemény is van, megszilárdult ismeretek.

Moscovici: Szociális reprezentáció

Alapösszefüggések: - kognitív komponens- az adott tárgyról való tudás, információk, cselekvési tendenciák. – affektív komponens- a hozzá kapcsolódó érzelmeket írja le.

Hogyan mérhetőek az attitűdök?

 A sztereotípia kognitív eleme az átalakulásnak. Megjelenik az előítélet. Az attitűd funkcionális elemzése: - instrumentális: megismerésével arra vállalkozunk, hogy az számunkra előnyös legyen. Hedonisztikus kielégüléssel elérjék a jutalmat és elkerüljék a bírálatot. – ismeret funkció: a dec. 5.-i népszámláláson az emberek.

Bogardus, Lickert, Thurstone, Osgood skála.

Közvetett és közvetlen mérési módszerek: Projektív módszer: személyiség lélektani tesztek.

„Elveszett levél” eljárás: valamilyen kérdéssel kapcsolatban a véleményét akarjuk tudni, leírunk egy állítást is, a célcsoportok helyein elszórjuk a levelet és ráírjuk hova kell visszaküldeni. A visszajött számokból lehet következtetni.

Thurstone nem csak a fokozatát, hanem a pontos erősségét is mérte.

Osgood: szemantikus differenciál skálával. (lsd. bev. a módszertanba)

November 17.

Attitűdváltozás

Az attitűddinamika kérdése: az egyes elemek mennyire erősen kapcsolódnak be a rendszerbe. (famodell, Eysenk)

A kognitív rendszer egészében milyen?:

-          a megismerés folyamatában létrejövő tartalmak rendje – kogníció: műveletek produktumai(nézetek, hiedelmek) formai szervezési módjai ( image, sztereotípiák) – struktúra. Egészleges dinamikus szervek, milyen az, ha valaki dogmatikus, ..stb. gondolkodású? Szokás egy nagy szervezési módnak is tekinteni, de értékdimenziót nélkülöző cselekvésminta, valamilyen attitűd.

Hiedelem: változékony, helyzethez kötött, kicsi az éncentralitása.

Előítéletek, sztereotípiák: affektív mozzanat, érzelmi töltés, leegyszerűsített séma az ismeretről.

A szilárdságuk és a megváltoztathatósági lehetőségeik mások.

Az attitűdváltozás illetve nem változás sémái: abból fakad, hogy a változás a rendszer tiltakozását váltja ki. Ragaszkodásuk az attitűdjeinkhez és a rendezett világkép megnyugtató állapot. Egy hedonista lelki működéséről szól.

Fritz Heider: az egyensúlyi elv, az attitűd egyensúlyi helyzettel jellemezhetjük akkor, ha nincs abban, ezt az ellentmondást kiküszöböljük.

P és O viszonya, ez az attitűdtárgy, ami a viszonyt megteremti. (x) Viszonyok: ellenszenv, rokonszenv. Egységviszony, melyet a birtoklásról való lemondás jellemez. A kiegyensúlyozottak fennmaradásra hajlamosak, akik nem azok, azoknak a megszüntetésére törekszünk. (állapotról van szó!)

Kiegyensúlyozott állapot:

Mindenki mindenkit szeret (P-O-X)

 Kiegyensúlyozatlan állapot

A társas viszonyaink alapvető jelleméről van szó, azaz egyensúlyi és egyensúlytalansági viszonyokról.

Kognitív kongruencia: Osgood teóriája

Nem megismerési egyensúlyról, hanem összhangról beszél, viszonyok irányáról. A kapcsolat asszociatív, befogadható és nem befogadható. Két vagy több jel egy időben való összehangolódásairól beszél. Alapelv az intenzív jelentés hatása, mely erősebb.

Összehangolódás elvei: átértékelés, az erősebb irányít, védelmezés és kétségbevonás.

Kognitív disszonancia: Festinger: az attitűd, mint világkép, ellentmondás-mentességre törekszik. A kognitív elemek közt a relevancia hoz létre kapcsolatot. A disszonancia feszültséget okoz, ennek az oldására törekszik.

Az attitűdváltozás lényegében erről szól, hogy az egyensúlyt hogyan tudjuk megbontani, illetve miért nem tudjuk az embereket meggyőzni. Kommunikációs problémaként is felfogható: a rendszerbe illeszkedésével és leválásának a problémájaként ragadható meg.

Az attitűd konzisztenciája: belső logika az ismereteinkben, mely pszichologika, az attitűdök rendjében létrejövő összefüggés. Az inkonzisztencia a három elem közti egység megbontása. Ekkor állandó feszültségben áll az ember.

Le Pierre: Kiderült, hogy az emberekben a konzisztenciára törekvés nem szoros ok-okozat kapcsolatban van. Pl: szállodatulajdonos-kínai- kérdőíven elutasította, de éles helyzetben befogadta a szállodájába.

Interperszonális viszonyok

A társ, mint inger, hogyan működik. A másik ismerete és nem ismerete. A szociális depriváció, mint patológiás állapot, a társ jelenlétében + érzést kell, hogy adjon. Az ingerszegény környezet leépüléshez vezethet (hospitalizáció), organikus károsodást is okozhat. Hermann Imre: megkapaszkodás inger, mutatja, hogy a társ ingere milyen fontos, megerősítés a + viszonyulásánál. A szenzitív korszaknak nagyon fontos hatása van. Afiliációnak(?) fontos következményei vannak. Szociabilitási probléma és a társas kézség: Az én konzisztenciára törekszik, és a társakat úgy választjuk, hogy a stabilitást erősítse. A vonzalom lehet közvetlen adottság, azonban sokak szerint a vonzalom közvetettebb és csak része az ösztön faktor. Hitbéli és nézetbeli azonosulást tartják egyesek fontosnak.

A különbség is motiválhatja a társas kapcsolatokat.

Johani ablaka kísérlet: én és a másik kapcsolata: én ismerem magamat, és bizonyos részeimet, és a másik emberből 13 van így. Az interakciós 4 szegmenst vesz fel. Önmagamat és a másikat ismerem. A másik ismer rólam bizonyos dolgokat, amit én nem. Vannak, amiket én rejtek a másik elől. Van, amit sem én, sem a másik nem tud rólam, ezt nevezik tudatalattinak. A nyílt terület folyamatos megismerés eredménye, a határmegvonás egyfajta interakciós játszma alapján létrejövő terület. Ezt az etnometodológia nézi, az ember igyekszik saját magát a társas közegben elfogadni.

Goffmann sémái: a megmutatkozás stratégiái: az ellentétes motivációinkat titkoljuk. Csodaember: hibák eltitkolása. Csak a végeredmény bemutatását szeretjük kiemelni. Önzetlenség prezentálása. Ezek szokásszerű hatásként tükröződnek, tehát szükségképpen benne vannak a mindennapi életben.

November 24.

Megismerés folyamata, melynek része a Johani ablak:

Garfinkel: etnometodológia, a szokások elemzése, nyílt, rejtett szabályok összefüggésében előálló szabályszerűségek.

Goffmann. Hétköznapi élet etnometodológiája. A szerepszerű  mozzanatok dolgai. Sajátos kognitív sémát követő repertoárok feltárása. A felületes részből egyre mélyebb lesz. Tartalmasabb és intenzívebb kapcsolat jön létre.

Tranzakcionális játszmaelemzés (E. Berne)

Egy interakcióban két személy. A kérdésekre, melyik én válaszol, az intimitáshoz vezető két fontos elem lehet az inger, és a struktúraéhség. A tevékenységnek a végrehajtás során a motivált állapot valóságos cselekvésre torkolljon, akkor a cselekvési kényszerhelyzetnek szabályszerűségeiben oldja meg. A rítus olyan interakció, ahol a partnerek felületesen kapcsolódnak egymáshoz, ha nem lennének ezek, akkor bizonyos helyzetekben nem tudnánk egymással mit kezdeni. Az időtöltéskor ismerik egymást, de nincs bonyolult kapcsolat. A bonyolultabb a játszma, mert akkor szociális szinten zajlik, és a lényege, hogy megakadályozza az intimitást, mely a teljes szimbiózist jelenti. A játszmákba a problémák beletartoznak. Olyan állapotok és traumák is keletkezhetnek, amik akadályozzák a kapcsolat ilyen formáját.

A kapcsolatok egy nagyon fontos oldala, amit konfliktusnak nevezünk. A konfliktus nem csak interakciós szinten jelenik meg.(4 szinten, intrapszichikus ösztönök-társadalmi viszonyok, interakciós, kiscsoportszint, nagycsoportszint)A leginkább kezelhetőek az interakciós és kiscsoportos konfliktusok. A többiek beágyazottak és rögzítettek, amik kezelése pszichoterápiás módszerekkel lehet. Makroszinten politikai megoldások.

Def.: törvényszerűen alakulnak ki a csoportok érdekében, a működési mód, ami a véleményekben hozott döntéseket jelenti, annak a lényege, pedig a konfliktus. Ezeknek a feltárása különféle szinteken történik. Valójában strukturális konfliktus.

-          Motiváció központú konfliktusok, a cselekvés előtti célok problémája, magát a cselekvést, mint problémát. A konfliktust termékenynek vagy destruktívnak gondoljuk, sokak szerint része az emberi létnek. Morton Deutsch: a konfliktusok kezelése is elméleti magasságokba emeli.

-          Termékeny: kimenetele mindenkinek kielégítő

-          Destruktív: kimenetele senkinek sem jó.

Ezen kívül vannak még más típusok is.

-          Kompetitív: előfeltétele minimális bizalom jelenléte, legyőzésre törekszik

-          Anarchikus: a jelek közt semmiről nincs szó, nincs bizalom, minimális konszenzus

A kompetitívnál ellenségkép növelése a jellemző, és végképp utálatossá válik a másik.

-          Kooperatív: a partnerekkel megegyezésre törekszik, a bizalom megmarad.

Az agressziós elméletek, értelmezések interakciós viszonyban: olyan jelenség, aminek célja a másiknak valamilyen kárt okozni. Ez lehet szimbolikus.

Szinonimák: Gonosztett: öncélú agresszió, cél a fájdalom

Bűnözés: a cselekvések cél érdekében jó mozzanattal, de elszigetelt, ami pozitív oldalát veszíti, a jó célt nem jó eszközzel akarja elérni.

Az értelmezésében biológiai irány, mely etológiai jelenségnek tartja. Fajfenntartó funkció: és a freudi az örömelv elnyomásából származó dolog. A cél elérésének meghiúsulása.

A frusztráció nem mindig szül agressziót. Ez függ a szituációtól. Ahol a serkentő inger kiváltja az agressziót. Az utánzásnak is jelentős hatása van. Bandura: az agresszív modell utánzása. Konformitás problémája: börtönkísérlet, annyira agresszívek voltak a börtönőrök, hogy meg kellett szakítani a kísérletet. Milgram nevéhez fűződik a másik: áramütéses kísérletben a másik kísérleti személyt kellett megbüntetniük és nagyon sokan voltak hajlandók a halálbüntetésig is elmenni. Agressziónövelő tényező a zaj és a magas hőmérséklet. Ez egyfajta feszültségkezelési szint, melyek megnövelik a feszültséget, megnöveli az agresszió kinyilvánulását.