Fogolydilemma

Zimbardo börtönkísérlete: ez nem fogolydilemma. Dilemma: önérdek és bizalom problémája. Az ember társas viselkedésében mi a meghatározó motívum. Altruizmus: segítés problémája, önérdek és bizalom konfliktusa.

Eredetileg olyan logikai feladvány, ami bírósági kihallgatási probléma. A helyzet, hogy külön-külön vádalkut kínálnak a gyanúsítottaknak, ha egyik nem vall, akkor néhány hónapra elítélik őket, ha mindketten vallanak, tárgyalás, ha csak egyik vall, akkor övé lesz a kisebb büntetés. Optimális, ha mindketten vallanak, a másik hasznának figyelembe vételével. Ha csak az egyik vall, akkor az használja ki a haszonmaximalizálást. A probléma érdekesebb, ha pszichológiai tartalmát vizsgáljuk. A tapasztalások szerint, ha látják és hallják egymást, akkor 87%ban együttműködnek, ha csak látják egymást, akkor 72%, ha csak hallják egymást, akkor 54%. Társas orientációkban feltételezés önérdek problémája, az individualizmus.

Altruizmus: partner szerepének maximális elérése.

Együttműködés: együttes nyereség

Agresszió: partner veszteségére törekszik

Mazochizmus: saját veszteségünket maximalizáljuk

Mártíromság: partner diktálja a mi nyereségünket

Szado-mazo: az együttes nyereség minimális

A fogolydilemma a társas orientációk problémája, a szereplőknél mik dominálnak. A kölcsönös függésnek milyen formája alakul ki. Hosszútávon negatív a csoport számára, de rövidtávon nyereséges. Tehát miért érdemes segíteni, illetve nem segíteni? A társas dilemmák összefüggése, forrásara kérdez rá:

Megújuló forrás- gazdag vagyok, könnyebben adakozhatok, de ez a forrás nem végtelen

Közösségi tulajdon: ez is végtelennek tűnik, de a végső kiadást valakinek állni kell.

Lehet alternatívákat felhasználni

-          adminisztratív megoldások ügye, ez szociológiai kérdés

-          társas összefüggés problémája: az egyéni célokat a csoportcélokkal lehet végiggondolni. :pl: identitás kialakítása- az önazonosság pszichológiai reprezentálása, hozzájárul a bizalmi viszonyok kialakulásához. Ezt segítik elő a normák a társadalomban.

Másokkal való azonosulás- a csoporttagok közti kommunikáció erősítése.

Lehetőségek és a nyereségek lehetőségét kialakítani

Miért segítünk, mi a segítés?

Biológiai kényszer, szociológiai magyarázat, saját génállományunk továbbörökítését akarjuk elérni, elsősorban a családra vonatkozik.

Cseremodell: a segítő ember szimbolikus javakra tesz szert. A segítés számára önértékelésének javítását szolgálja. Altruista modell: preszociális viselkedés javadalmazó hatású.

Reciprocitáson alapuló viszony: hosszútávon jövedelmező

Etikai igény: előírja a jócselekedetet, ha ezt nem tesszük, bűntudatunk lesz.

A szocpszichó vizsgálatai erről:

Genovese: Elájult az utcán, spontán segítséggel igyekeztek neki segíteni, de hosszú ideig nem történt semmi. Ilyen helyzetekben fellép a társas közöny, mindenki a másiktól várja az első lépést, ha valaki megteszi, akkor ez már etikai dolog. A tömeglélektanban úgy nevezik, hogy megoszlik a felelősség, ha névtelenül vagyunk jelen, akkor ez még jelentősebb. Jelentős kérdés, hogy kin segítünk. Vannak ennek kultúrközi arcai is. A nemi hovatartozás is fontos, a nőkön a ffiak jobban segítenek .Függ a dolog a súlyosság állapotától is, mert ha súlyos akkor jobban segítünk.

Identitás, szerep

Identitás: testkép problémája, mozgás, zsigeri állapot, mentális reprezentáció. Én, Ego. Ez a három szintje az önismeretnek.

 Az érzelmek lehetnek ideálisak, valamire törekszünk.

-          Pszichoanalízis: Freud/ strukturális elv: ösztönén, dinamikus elv: tudattalan köti össze

-          Szimbolikus interakcionalizmus: Mead, az én szocializált a self, a me felépített én. És az I a spontán én.

-          Etnometodológia

-          Önmegismerés Mackie

Neisser: Az önmagunkról való tudásnak más csatornái léteznek. Az élet korai szakaszától jönnek és kognitív a világban.

-          Ökológiai: a fizikai környezeti én

-          Személyközi én: érzelmi kapcsolat és kommunikáció

-          Kiterjesztett én: hitbeli élmények, és a jövőre vonatkoztatott dolgok. Emlékezet ide kapcsolódik

-          Személyes: ez a tudat csak az enyém, ötéves kortól alakul ki, Jung: introverzió, extraverzió

-          Konceptruális: előfeltevésekből kialakuló fogalom. A mi egyediségünk egy szubsztanciális dolog. Mások véleménye rólunk.

Cooley 1902, tükrözött én, mások visszajelzése számunkra és ebből származó önismeretünk.

Az EGO. A társadalmi normák, élettapasztalataink és az ezekhez való viszony ez a társadalmi én.

Az identitás önmagunkról szólás, mely önmagunkra irányul. Ilyen a személyes azonosság. Énidentitás.

Erickson: Az identitáspszichológia nagy részt köszönhet neki. Azt mondta, hogy nincs igaza Freudnak, ez az én valódi identitással rendelkezik, és a személyiségben levő szubjektív énállapotok nem csak az intrapszichikus világban, hanem makrokontextusban is. Az identitás 3 nagy részből áll. Az én a  csoport, társadalmi és a személyes identitás része.

Helyzeti identitás: helyzethez kötött megvalósulása.

Goffmann: az interakció folyamatos ön és mások definiálása, ebben jön létre a helyzeti identitás.

Strukturális és történeti identitás: Nagycsoportok mentén azonosulás.

Szerepek: strukturáló mozzanatot visznek a szerepközi konfliktusokba. Normakövető jelleget kívánnak létrehozni, Mead.

Linton szerint a szerep társadalmi és strukturális szerepekre a státusokhoz kapcsolódó szerepek.

Buda Béla: Szokások, melyek valamihez kapcsolódóan mennek végbe. A szerepek létrehozzák az énazonosulásokat.

A típusok átfogóbbak, illetve csekély a szankciója.

Szerepelvárások. Az előírásokhoz közösségi szankciók kapcsolódnak. Törvényi elvárások is vannak.

Szerepnyomás: speciális, kevéssé megfogalmazható.

Szerepkonfliktus: szerepek között, amikor az anya és dolgozó lány szerepe. Szerepen belüli konfliktus: foglalkozáshoz kapcsolódó, normákat ír elő. Személyiség és a szerep közti konfliktus. Szerep és identitás egymáshoz illeszkedése.