I. EGYÉN, CSOPORT ÉS TÁRSADALOM

alapösszefüggések – definíciók

1. Mi a csoport?

•      Egyének olyan együttesei, amelyeket bizonyos közös ismérvek kötnek össze.

•      Meghatározott számú egyénre utal, akik rendszeresen kapcsolatba lépnek egymással.

•      Az interakció rendszeressége a tagokat rájuk jellemző közös jegyekkel és tulajdonságokkal ruházza fel, sajátos különálló egységgé kovácsolja.

•      Ezért a csoporttagok elvárnak egymástól bizonyos viselkedési formákat, ami a kívülállókra nem vonatkozik.

Csoport, osztály és réteg

•      A csoport az osztálynál és a rétegnél általánosabb fogalom

•      Az osztály és réteg is csoport („nagycsoport”)

•      De a csoport fogalma alatt általában kiscsoportot értünk

Csoport és sokaság

•      A sokaság olyan emberek csoportosulása, akik ugyanabban az időben és ugyanazon a helyen tartózkodnak, de más kapcsolat nincs közöttük (pl. egy utca járókelői, egy mozi közönsége)

Csoport – statisztikai csoport

•      Az emberek statisztikai csoportosítása: olyan embercsoport, akiket valamely közös tulajdonság – azaz társadalmi kategória (foglalkozás, lakóhely, jövedelem stb.) – alapján sorolják egy adott csoportba

Csoportdefiníciók 1.

•      Létezik-e minimál-definíció? (A csoport kísérleti vizsgálatánál előálló probléma ez.)

•      „Üres” definíció: A csoport egy vagy több közös jellemzővel bíró egyének halmaza.

Csoportdefiníciók 2.:
interakcionalista orientációk

•      „Csoporton a személyek megszabott sorát értjük, akik egymással érintkeznek, és minden személy közvetlenül érintkezni tud.” (Homans)

•      „tetszés szerinti számú személy, akik egyetlen vagy több találkozás révén érintkeznek.” (Bales)

Csoportdefiníciók 3: strukturalista orientáció

•      „A csoport az egyének olyan együttese, amely elkülönült entitásnak minősíthető.” (Newcomb)

Csoportdefiníciók 4: csoportdinamikai orientáció

•      Kurt Lewin szerint:  a kiscsoportban az interdependencia a meghatározó – dinamikusan nyitott rendszer – a cél elérésének és az adaptáció síkján állandóan visszacsatol

Morton Deutsch csoportdefiníciója

 A csoport két vagy több személyből áll, akik:

      1. közös tulajdonság(ok)kal rendelkeznek,

      2. a tagok önmagukat egységként szemlélik,

      3. bizonyos célok/érdekek pozitív kölcsönös

         összefüggésének tudata él a tagokban,

      4. a tagok interakcióban állnak egymással,

      5. a tagok céljai egymást kölcsönösen

         feltételezik, elérésükre együttesen törekszenek,

      6. rég fennálló csoportokban normarendszer alakul ki,

         mely szabályozza és irányítja a tagok interakcióit,

      7. és szabályok sora alakul ki.

Johnson & Johnson kombinált definíciója

Két vagy több egyén, akik

•      interakcióban vannak egymással,

•      kölcsönösen függnek egymástól,

•      önmagukat és mások őket olyannak definiálják, mint akik egy csoporthoz tartoznak,

•      osztoznak a normakialakításban a közös érdeklődéshez kapcsolódó ügyek esetén és részt vesznek az egymásba kapcsolódó szereprendszerben,

•      befolyásolják egymást,

•      a csoportot (a csoporttagság tényét) jutalmazónak találják,

•      és közös célt próbálnak elérni.

Mi is tehát a (kis)csoport?

•      Az interperszonális érintkezések mentén szerveződő emberi társulás(ok).

•      A csoporttagok közös normát, hiedelem- és értékrendszert osztanak,

•      meghatározott kapcsolatok fűzik össze őket, oly módon, hogy

•      bármelyik viselkedése hat az összes többire,

•      és hasonló módon motiváltak a specifikus cél elérésére.

A csoportlélektan jelenségei

•      Az „ősi kérdés”: van-e csoportlélek?

•      Az egyéni pszichikumból nem vezethetők le a csoportjelenségek! (Tehát van kollektív psziché?)

•      A csoport pszichikus történéseit csak az egyéni pszichikum hordozhatja,

•      de a csoportban van valami többlet:

•      ez az interdependencia (K. Lewin)

Az interdependencia

•      A csoport mint sajátlagos jellemzők hordozója

•      A csoport mint az egyéni viselkedés referencia kerete

•      A csoport mint szocializációs tényezők hordozója (pl. az „én” korábbi csoportvonatkozások produktuma)

A (kis)csoport: a társadalom modellje?

•      A társadalom csoport-atomisztikus felfogása

•      A társadalom:lineárisan egymásba kapcsolódó csoportokból áll

•      Ezt gondolta Homans: The Human Groups (1950) című művében

•      Társadalmi szerződés elmélete (Rousseau)

A csoport perszonális és strukturális megközelítése

•      Perszonális megközelítés: a csoport interaktív rendszer (pszichológia)

•      Strukturális megközelítés: a csoport mint társadalmi intézmény (szociológia)

A kiscsoport-lét kritériumai

•      Társadalmi alakzat: közös cselekvés és szolidaritás alakítja ki az összetartó „mi”-élményt – szervezett keretek között alakul ki spontán kezdeményezésre

•      Preszociális: nem szervezetten kapcsolódik a termelésen nyugvó makroszociális hálózatokhoz

•      Alegális: kiesik a makroszociális intézményhálózathoz fűződő jogrendszerből – mégis az intézményes lét felé halad: szokásokat, szabályokat hoz létre

Alapfogalmak:
1. szociális kapcsolatok

•      strukturális kapcsolat – túlterjed az egyes tagok élettartamán és részvételén, exterioritás és kényszer jellemzi (Durkheim)

•       emberek közötti kapcsolat - lazább, „lágyabb”; átalakul és megszűnik, ha a csoport egy tagja kilép vagy egy új tag belép

•       „külső rendszer” – a (kis)csoportot körülvevő strukturális kapcsolatok világa, a „környezet”

•       „belső rendszer” – a csoport tagjaiban a csoportfolyamatok során kialakuló viszonyulások, érzelmek (Homans)

Alapfogalmak:
2. Személyek

•      Identitás: az egyén szociális objektiválódása egy név, egy cím, életkor, nem (általában: kategória) mentén – egy embernek általában több identitása van, amit helyzetek és e helyzetekben adott, előálló kölcsönös előfeltevések határoznak meg – egy összeszokott csoportnak (és tagjainak) van identitása

Alapfogalmak:
3. Szerep és szerepmagatartás

•      Szerep: megerősített identitás(ok), melyek az egyént „kötik” – kölcsönös megegyezésen alapuló elvárások, amelyeket a különböző szociális helyzetekben a mindenkori megerősített identitások keltenek életre

•      Szerepmagatartás: szerep-interpretáció – azért van, mert a szerep hordozója sok identitást visz a cselekvésbe – így két véglet:

     (a) lojalitás – az egyén önmagát feláldozza a pozíciónak

     (b) őszinteség – az egyén önmagát a pozíció fölé helyezi

Alapfogalmak:
4. Szituáció

•      A magatartás csak akkor állhat elő, amikor már adott az a helyzet, amelyben megvalósulhat.

•      Goffman-féle törvény: a konkrét helyzetet valamely tevékenység definiálja, azaz a szituáció túlmutat a viselkedés konkrét keretein

Alapfogalmak:
4.1. A kiscsoport beágyazottsága

•      Minden kiscsoport mögött beavatkozásra készen ott áll a társadalom. - A helyzetek specifikálása ebből következik:

•      Korszakos szituáció: történeti és makro-szociológiai determináns  - a kiscsoport-kutatás történeti távlat nélkül dolgozik!

•      Szubtársadalmi szituáció: az egyén társas- és csoportviszonylatainak komplex valósága, mely sohasem azonos (teljesen) a „laboratóriumi csoporttagsággal”

•      Konkrét szituáció: az a keret, amelyben a kölcsönös tevékenység lejátszódik. Ezt a „színrevitel” definiálja.

Miért folyik kiscsoport-kutatás?

•       A csoportnak az egyénre gyakorolt hatása: szociális befolyásolás (pszichológiai megközelítés) – a szociális környezetben miképpen zajlik az egyéni fejlődés – a csoport ekkor adottság: a „másik ember”, az egymásmellettiség („co-acting group”, „interacting group”)

•       Csoportfolyamatok, csoportstruktúrák: a csoport mint szociális vonatkozások és szabályszerűségek zárt rendszere (szociológiai megközelítés) – a (kis)csoport modell a társadalom vizsgálatában – „A mikrokozmosz szintézise” (Homans)

•       Szubkultúrák, kulturális hagyományok és hagyományozás (kulturális antropológiai és történeti megközelítés) – egyének együttléte hosszabb időn keresztül a kognitív, emocionális stb. perspektívák kölcsönös kiegyenlítődéséhez vezet – a csoport közös kultúrája

A mikrokozmosz szintézise

•      „Meglehet, egyáltalán nem tudunk olyan elméletet megfogalmazni, amely egész államokra vagy nemzetekre alkalmazható, de talán a kis csoportokra mégis kidolgozhatunk ilyen elméletet.

•      A mikrokozmosz szintézise – ez hihetőleg elérhető cél, a kis csoport környezete pedig talán elég kicsi ahhoz, hogy teljesen kifürkésszük.” (Homans, 1950)