AFFILIÁCIÓS KÉSZTETÉS: Befogadásra való késztetés. Érdekkörbe vonódásra való késztetés. BANDA: olyan csoport, melyben már megfigyelhető a csoporttal való részleges azonosulás belső rendszer: a csoport tagjaiban a csoportfolyamatok során kialakuló viszonyulások, érzelmek CENTRALITÁS, MINT KOMMUNIKÁCIÓS JELLEMZŐ: Az adott személy mennyire van távol az összes többi személytől. CSOPORT: Egyének olyan együttesei, amelyeket bizonyos közös ismérvek kötnek össze. Meghatározott számú egyénre utal, akik rendszeresen kapcsolatba lépnek egymással. Az interakció rendszeressége a tagokat rájuk jellemző közös jegyekkel és tulajdonságokkal ruházza fel, sajátos különálló egységgé kovácsolja. Ezért a csoporttagok elvárnak egymástól bizonyos viselkedési formákat, ami a kívülállókra nem vonatkozik. CSOPORT-BALES SZERINT: Tetszés szerinti számú személy, akik egyetlen vagy több találkozás révén érintkeznek CSOPORTCÉLOK ALRENDSZERE: A csoportfeladatok kezelésének technikai apparátusa CSOPORTFEJLŐDÉSI SZAKASZOK (BION): A csoportgenezisre ható kultúrák: 1) Függés - a struktúrálatlan, ismeretlen kezdő helyzet 2) Párba állás - kialakulnak a meghittebb emocionális kapcsolatok 3) Harc és menekülés - a fenyegetések elkerülése CSOPORTFEJLŐDÉSI SZAKASZOK (ROGERS): 1) A csoport preformálása - a csoport még a fejekben van 2) Negatív érzelemnyilvánítás - elsődleges polarizáció (az affektív struktúra kialakulása), a negatív indulatokat az „induktív személy” artikulálja, a csoportszerkezet tehát kilép a fejekből 3) Konszolidáció - kialakul egy keret, biztonság, támpontok. Az „én-kép” változása: a többiek reakcióját tükörként használják. 4) Munkafázis - a csoporttag hosszabban tud gondolkodni önmagáról, a csoport strukturálja a tagokat (csoportnyomás) 5)Egyetértés és/vagy szétbomlás CSOPORTFEJLŐDÉSI SZAKASZOK (TUCKMAN): 1)Alakulás (forming) - egymás és a csoport előtt álló feladatok megismerése. 2) Viharzás (storming) - az egyéni különbségek felszínre kerülnek, a státuszokért és szerepekért folyó versengés jellemzi. 3)Normázás (norming) - a közös normák, attitűdök és szerepmeghatározások kialakulása és elfogadása révén a konfliktusok megoldódnak. 4)Működés (performing) - kialakul a személyes kapcsolatok és a feladatmegosztás szilárd mintája CSOPORTFEJLŐDÉS-AZ ÖT TIPIKUS SZAKASZ: 1-alakulás (tájékozódás) 2-kiforrás (konfliktus) 3- normák kialakulása (kohézió) 4-működés (teljesítmény) 5-megszűnés (felbomlás) >>> Ezek a legtöbb elméletben megfigyelhető szakaszok. CSOPORTGENEZIS SZAKASZAI: csoport előtörténete, csoportfolyamatosság, a csoport utótörténete, virtuális csoportlét CSOPORT-HOMANS SZERINT: Csoporton a személyek megszabott sorát értjük, akik egymással érintkeznek, és minden személy közvetlenül érintkezni tud. CSOPORTKÖRNYEZET: fizikai, technikai környezet, térbeli elhelyezkedés, szociális környezet, kulturális közeg (értékek, normák) CSOPORT-KURT LEWIN SZERINT: a kiscsoportban az interdependencia a meghatározó - dinamikusan nyitott rendszer. CSOPORTMAG: A csoport fenntartója. (funkciói: a cél tudatosítása, a teljesítmény fenntartása, a kapcsolatok szabályozása, a normák óvása, a csoport képviselete) - (a) mérete: összefügg a választási eloszlásgörbe lejtésétől - (b) integráltsága: belterjes/laza (zárkózott/integrált) CSOPORTMAG-TIPUSOK: egy preferált személy köré rendeződött, egy alakzatra épülő, kiegyensúlyozottan strukturált, kettéhasadt, laza kötődésű csoportmag. CSOPORT-NEWCOMB SZERINT: A csoport az egyének olyan együttese, amely elkülönült entitásnak minősíthető. CSOPORTOK CSOPORTSZINTŰ UTÓTÖRTÉNETE: szokások, normák, tradíciók CSOPORTOK ÉRTÉKRENDSZERE: A csoportok vélekedése a csoportról CSOPORTOK INDUVIDUÁLIS UTÓTÖRTÉNETE: identitás, szocializáció CSOPORTOK LÉTREJÖTTÉNEK OKAI-PSZICHOLÓGIA , ANTROPOLÓGIA: az ember „társas lény” - ennek szimbolikus (közvetett) összefüggései is érvényesek, az emberi kapcsolatok strukturálódásában, a szükségletekben és motivációkban. CSOPORTOK LÉTREJÖTTÉNEK OKAI-SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA: az embereket az affiliációs késztetés vezeti. CSOPORTOK LÉTREJÖTTÉNEK OKAI-TÁSADALOMONTOLÓGIA: az emberi kooperáció, a társadalom funkcionális tagolódása miatt jönnek létre. CSOPORTOK TÁRGYI SZINTŰ UTÓTÖRTÉNETE: feladatcsoportokban a munka „eredménye” CSOPORT-ÖSSZFOG. DEFINÍCIÓ-DEUTSCH: Két, vagy több személyből áll, akik közös tulajdonsággal rendelkeznek. A tagok önmagukat egységként szemlélik, bizonyos célok és érdekek pozitív kölcsönös összefüggésének tudata él a tagokban, a tagok interakcióban állnak egymással, a tagok céljai egymást kölcsönösen feltételezik, elérésükre együttesen törekszenek. Rég fennálló csoportokban normarendszer alakul ki, mely szabályozza és irányítja a tagok interakcióit, és szabályok sora alakul ki. CSOPORT-ÖSSZFOG. DEFINICIÓ-JOHNSON ÉS JOHNSON KOMBINÁT DEFINICIÓJA: Két vagy több egyén, akik interakcióban vannak egymással, kölcsönösen függnek egymástól. Önmagukat és mások őket olyannak definiálják, mint akik egy csoporthoz tartoznak, osztoznak a normakialakításban a közös érdeklődéshez kapcsolódó ügyek esetén, és részt vesznek az egymásba kapcsolódó szereprendszerben. Befolyásolják egymást, a csoportot (a csoporttagság tényét) jutalmazónak találják, és közös célt próbálnak elérni. CSOPORT-PERSZONÁLIS MEGKÖZELÍTÉS: A csoport interaktív rendszer (pszichológia) CSOPORT-STRUKTURÁLIS MEGKÖZELÍTÉS: A csoport, mint társadalmi intézmény (szociológia) CSOPORTTAGGÁ VÁLÁS-ADOTTSÁGKÉNT MŰKÖDŐ: nem önként, nem szabadon választott CSOPORTTAGGÁ VÁLÁS-KÉNYSZERŰ: intézményes kényszer által meghatározott CSOPORTTAGGÁ VÁLÁS-ÖNKÉNTES: motivált, autonóm csoportválasztás CSOPORTTAL VALÓ AZONOSULÁS MÉRTÉKE: 1) horda-nincs azonosulás 2) banda-részleges azonosulás 3) közösség- az azonosulás teljes CSOPORTTIPOLÓGIA-ÉRDEKEK ALAPJÁN: 1) game - a tagok egyéni érdeke dominál 2) szövetkezés - megjelenik a közös érdekeltség 3) vállalkozás - megjelenik a csoportérdek, de érzelmi azonosulás nincs 4) team - a közös érdek egyénileg interiorizált CSOPORTTIPOLÓGIA-LEÍRÓ: Értékeli a csoport logikai rendjét, a csoporttal való azonosulás mértékét, a motivációkat és az érdekeket. CSOPORTTIPOLÓGIA-MOTIVÁCIÓS: affektív csoportok, munkacsoportok, játékcsoportok, érdeklődési csoportok DESTRUKTÍV SZEREPEK: akadékoskodó, vetélkedő, mindentudó, hírharang DISZFUNKCIONÁLIS SZEREPEK: paradox funckiója van, mert rejtetten elősegítheti a csoport működését. Ilyen a „sztár” (jóban van mindenkivel, de felszínes kapscsolatok), valamint a „bűnbak” (levezeti a csoportban elhalmozódó feszültségeket, ezáltal csoportkohéziót növelő hatása van) EGYENLŐTLENSÉGEK: (a) pozícióazonosság/homogenitás (ha mindenki azonos számú választást kap) - (b) pozíció-differenciáltság (ha nincs két azonos pozíciót elfoglaló tag → A csoportok e két végpont között helyezkednek el: erősen kiegyenlített és tagolt. emberek közötti kapcsolat: lazább, „lágyabb”; átalakul és megszűnik, ha a csoport egy tagja kilép vagy egy új tag belép EMÓCIONÁLIS CSOPORTALRENDSZER: csoporttagsághoz kötött emóciók FORMÁLIS CSOPORT: az a csoport, amelyet kívülről ítélünk meg, amelyben nem vagyunk benne („out-group”), negatív elfogultság tapad hozzá. Párja az informális csoport. FORMING: alakulás. Csoportfejlődési szakasz. Egymás és a csoport előtt álló feladatok megismerése. FUNCKIONÁLÓ CSOPORT: Jellemzői: interakció, együttes tevékenység a cél érdekében GAME: az érdekek alapján konstruált csoporttipológia egyik eleme - a tagok egyéni érdeke dominál Goffman-féle törvény: a konkrét helyzetet valamely tevékenység definiálja, azaz a szituáció túlmutat a viselkedés konkrét keretein HORDA: olyan csoport, melyben az a csoporttal való azonosulás fogalma nem létezik IDEGEN CSOPORT: az a csoport, amelyet kívülről ítélünk meg, amelyben nem vagyunk benne („out-group”), negatív elfogultság tapad hozzá. Párja a saját csoport. Identitás: az egyén szociális objektiválódása egy név, egy cím, életkor, nem (általában: kategória) mentén - egy embernek általában több identitása van, amit helyzetek és e helyzetekben adott, előálló kölcsönös előfeltevések határoznak meg - egy összeszokott csoportnak (és tagjainak) van identitása INFORMÁLIS CSOPORT: a tényleges interperszonális kapcsolatok, amik a formális szint mögött vannak. Párja a formális csoport. INTERACKIÓELEMZÉS - KATEGÓRIARENDSZEREK: (a) feladatra irányuló viselkedés, (b) társas-érzelmi viselkedés INTERAKCIÓELEMZÉS SZEMPONTJAI: (a) van beszélgetés - nincs beszélgetés, (b) dominancia - önalávetés, (c) feladatra irányulás (konformista) - lázongó (deviáns) INTERAKCIÓS CSOPORTALRENDSZER: viselkedés, affektív kötődések INTERPERSZONÁLIS VÁLTOZÓK: előtörténetek (család, referenciacsoportok stb.), személyen kívüli tényezők (társadalmi kényszerek) INTRAPERSZONÁLIS VÁLTOZÓK: én-kép, önértékelés, indítékok, szükségletek, affiliációs késztetések Kelepce-kötelékek: abban az esetben sem lehetséges a csoport elhagyása, ha a csoporttag azt akarná, illetve nagy nehézségek állnak ezzel szemben. Ilyenek: készen talált kötelékek (család, nem, etnikum, nemzet), elkötelezettségen alapuló kötelékek (pl. menyasszony), befektetésen alapuló kötelékek (pl. házasság, szakma). KISCSOPORT: Az interperszonális szerveződés mentén szerveződő emberi társulás. A csoporttagok közös normát, hiedelem- és értékrendszert osztanak, meghatározott kapcsolatok fűzik össze őket, oly módon, hogy bármelyik viselkedése hat az összes többire és hasonló módon motiváltak a specifikus cél elérésére. KISCSOPORT-KRITÉRIUMOK: A közös cselekvés alakítsa ki a „mi”-élményt, szervezett keretek között jöjjön létre, de spontán kezdeményezésre. Preszociális szerkezet jellemezze, valamint alegális mivolt (kiesik az intézményhálózat jogrendszeréből, de vannak szokásai, szabályai>>>az intézményes lét felé halad). KOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓZAT: A koordináció létrejöttének feltétele; jelzi a csoportok állapotát, kiegyensúlyozottságát, vagy problémáit. Több típusa létezik: teljes háló, kör, lánc, Y-alakzat, X-alakzat Konkrét szituáció: az a keret, amelyben a kölcsönös tevékenység lejátszódik. Ezt a „színrevitel” definiálja. KONSTRUKTÍV SZEREPEK: kezdeményező, vélemény-nyilvánító, kérdező, szabályalkotó, általánosító, engedelmeskedő. Korszakos szituáció: történeti és makro-szociológiai determináns - a kiscsoport-kutatás történeti távlat nélkül dolgozik! KÖR-TIPUSÚ KOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓZAT: minden csoporttag egy másik taggal tart fenn kétoldalú kapcsolatot, nincs elkülönített vezető KÖZÖSSÉG: olyan csoport, melyben a libinális azonosulás teljes. külső rendszer: a (kis)csoportot körülvevő strukturális kapcsolatok világa, a „környezet” KÜLSŐ RENDSZER” (Homans): ami képes biztosítani a csoport létének fennmaradását környezetében - ezt mérhetjük a „kohéziós index” segítségével (a szociometriailag lehetséges kölcsönös kapcsolatok hány százaléka realizálódott) - ebből „pozíció index” (pl. teljesítmény, sikerélmény gyakorisága, a tagok „perspektíva tónusa”, a távlatok hatása a csoport tagjaira stb.) KVÁZI CSOPORT: Jellemzői: tagok közös tulajdonságai, a tagok önmagukat megkülönböztetett egységként szemlélik, közös cél és érdek LÁNC-TIPUSÚ KOMMUNKÁCIÓS HÁLÓZAT: A két végponton lévő csoprttag csak egy partnerel tart fenn kapcsolatot. LEJTÉS-MORENO SZOCIOMETRIÁJA: ”: a legpreferáltabb személytől a peremig - (a) ha nagy ugrások vannak benne, ez belső izolációra utal - (b) ha nagy a meredekség, túl nagy kitüntetés/elhanyagolás Mágnes-kötelékek: vonzó a csoporttagság. Vannak ragaszkodáson alapuló kötelékek (a biztonság vágyának kielégítése) és hasznot hajtó kötelékek (célirányos ragaszkodás). NORMATÍV CSOPORTALRENDSZER: objektiválódás, a csoport szabályai NORMATÍV CSOPORTFUNKCIÓ: mércét állít (jutalmazás, engedelmeskedés, konformizmus) NORMING: normailizálódás, normázás. Csoportfejlődési szakasz. A közös normák, attitűdök és szerep-meghatározások kialakulása és elfogadása révén a konfliktusok megoldódnak ÖSSZEHASONLÍTÓ CSOPORTFUNKCIÓ: viszonyítási keretet ad PERFORMING: működés. Csoportfejlődési szakasz. Kialakul a személyes kapcsolatok és a feladatmegosztás szilárd mintája. PRIMER CSOPORT: Szemtől szembeni kapcsolatteremtés és együttműködés jellemzi. Párja a szekunder csoport. REFERENCIACSOPORT: az a csoport, amelynek tagjai szeretnénk lenni. Párja a tagsági csoport. SAJÁT CSOPORT: az a csoport, amiben benne vagyunk („in-group”), pozitív elfogultság, etnocentrizmus, eredetmítoszok hordozója, a „mi-tudat” megerősítése. Párja az idegen csoport. SOKASÁG: Olyan emberek csoportosulása, akik ugyanabban az időben és ugyanazon a helyen tartózkodnak, de más kapcsolat nincs közöttük. STORMING: viharzás. Csoportfejlődési szakasz. Az egyéni különbségek felszínre kerülnek, a státuszokért és szerepekért folyó versengés jellemzi. STRUKTURÁLIS KAPCSOLAT: Túlterjed az egyes tagok élettartamán és részvételén, exterioritás és kényszer jellemzi. SZEKUDNER CSOPORT: a célirányultság, a szervezettség jellemzi. A társadalom racionális munkamegosztásának társadalmi szervezetek képében megjelenő termékei. Párja a primer csoport. Szerep: megerősített identitás(ok), melyek az egyént „kötik” - kölcsönös megegyezésen alapuló elvárások, amelyeket a különböző szociális helyzetekben a mindenkori megerősített identitások keltenek életre Szerepmagatartás: szerep-interpretáció - azért van, mert a szerep hordozója sok identitást visz a cselekvésbe - így két véglet: (a) lojalitás - az egyén önmagát feláldozza a pozíciónak, (b) őszinteség - az egyén önmagát a pozíció fölé helyezi SZERVEZETT CSOPORT: Jellemzői: normarendszer, szabályok. SZOMSZÉDOK ÖSSZESSÉGE, MINT KOMMUNIKÁCIÓS CSOPORTJELLEMZŐ: Az összes tagnak összesen hány szomszédja van SZÖVETKEZÉS: az érdekek alapján konstruált csoporttipológia egyik eleme - megjelenik a közös érdekeltség Szubtársadalmi szituáció: az egyén társas- és csoportviszonylatainak komplex valósága, mely sohasem azonos (teljesen) a „laboratóriumi csoporttagsággal” TAGSÁGI CSOPORT: az a csoport, amelynek tagjai vagyunk. Párja a referenciacsoport. TÁRSADALOM ÉS A CSOPORTOK: A társadalom lineárisan egymásba kapcslódó csoportokból áll. TÁVOLSÁG, MINT KOMMUNIKÁCIÓS JELLEMZŐ: Az adott személy legkevesebb hány kommunikációs áttétre van a másik személytől. TÁVOLSÁGOK ÖSSZESSÉGE, MINT KOMMUNIKÁCIÓS CSOPORTJELLEMZŐ: Minden egyes tagtól minden másik tag összesített távolsága. TEAM: az érdekek alapján konstruált csoporttipológia egyik eleme - a közös érdek egyénileg interiorizált. TELJES KOMMUNKIÁCIÓS HÁLÓZAT: mindenki mindenkivel kapcsolatban van a csoporton belül VÁLLALKOZÁS: az érdekek alapján konstruált csoporttipológia egyik eleme - megjelenik a csoportérdek, de érzelmileg nem azonosultak a tagok VIRTUÁLIS CSOPORTLÉT: Az egykori csoportkapcsolatok megszűntük után is aktualizálódhatnak (pl. protekcionalizmus). X-ALAKZATÚ KOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓZAT: Még centralizáltabb szerkezet. A központi személy négy taggal van kapcsolatban, de azok csak vele, vagy rajta keresztül kommunikálhatnak (hírmonopólium). Y-ALAKZATÚ KOMMUNKICÓS HÁLÓZAT: centralizált szerkezet - a központi személy három személlyel áll kapcsolatban. A többiek csak eggyel.