3.  Az  okság természete

-         A magyarázó tudományos kutatás – kimondatlanul is – ok és okozat fogalmán alapul.

-         A magyarázó társadalomtudományi kutatás – kimondatlanul is – az emberi magatartás determinisztikus felfogásán alapul, legalábbis részben.

-         A magyarázat idiografikus modellje egy meghatározott jelenség teljes megértésére törekszik, felhasználva az összes felmerülő oksági tényezőt.

-         A magyarázat nomotetikus modellje egy jelenségosztály általános – nem feltétlenül teljes – megértésére törekszik, a lehető legkevesebb, igazán fontos oksági tényező felhasználásával. Takarékosabb az idiografikus modellnél, a társadalomtudományi kutatásokban többnyire ezt használják.
Bár úgy tűnik, hogy a társadalomtudósoknak nagyon dehumanizált képük van az általuk vizsgált emberekről, ez csak a szemléletmódjuk takarékos voltát tükrözi. Amikor egy társadalomtudós azt mondja, hogy a választói magatartást legjobban a párthoz való tartozás írja le, ez nem jelenti azt, hogy tagadná egyéb hatások létét, vagy ne venne ezekről tudomást, egyszerűen csak a legfontosabbakat akarja megtalálni.

-         A magyarázó célú társadalomtudományi kutatás többnyire az okság valószínűségi modelljét használja. Akkor mondhatjuk, hogy X oka Y-nak, ha X-nek van valami hatása Y-ra.

-         A kauzális tényezőknek – az okoknak – két fő fajtája létezik: a szükséges feltétel és az elégséges feltétel. X szükséges feltétele Y-nak, ha X bekövetkezte nélkül Y nem következhet be. X elégséges feltétele Y-nak, ha X bekövetkeztekor Y mindig bekövetkezik. Tudományos szempontból az a legjobb, amikor szükséges és elégséges feltételt találunk.

-         Az ok-okozati kapcsolatnak a tudományos kutatásban három kritériuma van: (1) legyen empirikus összefüggés a független (ok-) és a függő (okozat-) változók között, (2) a független változó előzze meg időben a függő változót, és (3) ne lehessen a megfigyelt összefüggést egy harmadik, korábbi változó hatásaként megmagyarázni.

-         A társadalomtudományokban az ok-okozati kapcsolatnak nem kritériuma a két változó tökéletes statisztikai együttjárása. Akkor is beszélhetünk ok-okozati kapcsolatról X és Y között, ha X nem a teljes oka Y-nak.

-         A mutatók felcserélhetőségének elve szerint, ha egy változó számos jól meghatározott, bár nem tökéletes mutatója mind hasonló kapcsolatban áll egy másik változóval, akkor feltételezhetjük, hogy az első változó – általánosságban is – kapcsolatban áll a második változóval. Tehát, noha X-et nem sikerült kielégítően definiálnunk, mégis kijelenthetjük, hogy X összefügg Y-nal.

-         A mutatók kontaminációjáról (összemosásáról) akkor beszélünk, ha két változó közül, melyek kapcsolatát vizsgáljuk, az egyiket olyan operacionalizált mutatóval mérjük, mely éppúgy a másik mutatója is lehetne. Például a vallásosság és az előítéletesség közötti kapcsolat tesztelése, ha a vallásosság mércéje az előítéletesség mércéjének is alkalmas volna.