5. Konceptualizálás és mérés

-         A fogalmak gondolati képek, melyeket közös jegyeket mutató megfigyelések és tapasztalatok összefoglalására használunk.

-         Fogalmaink a valóságos világban nem léteznek, ezért azokat közvetlenül nem tudjuk mérni.

-         Mérhetünk viszont olyan dolgokat, amelyeket a fogalmaink összefoglalnak.

-         A konceptualizálás során specifikáljuk a fogalmainkhoz kapcsolódó elmosódott gondolati képeket, kiválasztjuk, hogy milyen fajta megfigyelések és mérések felelnek meg kutatásunk céljaira.

-         Az indikátorok felcserélhetőségének elve alapján olyan fogalmakat is vizsgálhatunk és olyan fogalmakról is megállapításokat tehetünk, amelyek meghatározásáról nem tudunk megegyezni.

-         A precizitás arra vonatkozik, hogy a mérce, melyet valamely attribútum leírásakor, illetve megfigyelésekor használunk, mennyire finom. Precízebb például, ha egy személyről azt mondjuk: „1 méter 75 cm magas”, mintha „körülbelül 180 cm magasnak” írjuk le.

-         A megbízhatóság arra vonatkozik, mennyire valószínű, hogy egy mérési eljárás egy bizonyos jelenségről másodszor is ugyanazt a leírást adja, ha újra elvégezzük. Ha valakinek a korát a barátaitól kérdezzük meg, kevésbé megbízhatóbb, mintha tőle tudjuk, vagy ha megnézzük a születési anyakönyvét.

-         Az érvényesség arra vonatkozik, hogy a mérésből származó adatok mennyire kapcsolódnak az adott fogalom elfogadott jelentéseihez. Különféle zsinórmértékek léteznek az érvényesség meghatározásához: érvényes-e ránézésre, érvényesnek mutatkozik-e valamilyen döntő ismérv szerint, illetve jól előrejelzi-e azt, érvényesnek tekinthető-e terjedelmileg; az elméleti konstrukció alapján várt összefüggést mutatja-e más változókkal, azaz érvényes-e szerkezetileg.

-         Gyakran úgy tűnik, hogy szabatos, megbízható mérőeszközök készítésekor fogalmaink veszítenek jelentésgazdagságukból. Ez a probléma elkerülhetetlen. A legjobb módszer, ha több különböző, a fogalom különféle aspektusait megközelítő mércét használunk.