Szoc. biztonság jog 2. rész
2004.11.26. 13:45
Ezek tavalyi cuccok, de ha máshoz nem is a szigorlathoz kelleni fognak.
ALKOTMÁNY
TB rendszer jellegű! Járulék fizetéstől független járó rendszer!
-Reciprocitáson alapuló járulékot kap. -Gyermek nevelési járulék.
-A TB-t fizetésen alapuló rendszernek -Az egyén szoc. Rászoru. Szoc.tám.
nevezzük! -Ellátásra való jog.
-Járulék=szerzett jogok=TB ellátás NINCS megelőző elem.
VAN megelőző elem! Alanyi jogon jár!
Demogrant, ösztönző jellegű) Segély
97-98-as tv. Alapelveket tartalmazza! Tb. Nyugdíj rendszerre vonatkozó szabályát. Magán nyugdíj pénztár rendszerre vonatkozó szabályát. TB jellegű rendszerre vonatkozó szabályát.
1990/3 évi tv. Segély típusú tv.- ket tartalmazza.
98/86-os tv. Demogrant tv.-ket tartalmazza.
Jogképesség cselekvő képesség!
Ptk. 1959 IV. évi törvénye
- személyekre szóló szabályok
- az alkotmány is rendelkezik a jogképességről/ a magyar alk.-ban mindenki jogképes /.
Feltételes jogképességünk van fogantatásunktól születésünkig; jog képességünk születésünktől halálunkig tart;
Természetes személyek : ember, aki születésétől fogva jogképes.
Jogi személyek: szervezetek, akiket hatósági eljárás tesz jogképessé(bejegyzés útján)
Állam: Az állam létre hozhat jogi tevékenységgel rendelkező jog képes szervezeteket és ezeknek nem kell bejegyzés, hivatalos eljárás. A szervezet határozza meg, hogy ki lehet a tagja.
Cselekvő képtelenség: Minden 14 év alatti személy, és azok, akiket a bíróság annak ítél. Továbbá az is cselekvő képtelen, aki nincs gondnokság alá helyezve de hiányzik a belátási képessége. A cselekvő képtelen személy helyett minden jog nyilatkozatot a gondnok tesz meg..
Oka: baleset, járvány okozta maradandó sérülések miatt nincs teljes körű belátással ügyei intézéséhez. Vagy születési rendellenesség.
Cselekvő képtelen személy nem köthet házasságot!
Korlátozottan - cselekvő képes: - az, akit a bíróság annak ítél; a gondnoknak csak hozzájárulási szinten van beleszólási joga a személy ügyeinek intézésében, ő nem járhat el. 1.? mit jelent a beleszólási jog.
- A 14 életévét be nem töltött személy(18-tól válik cselekvő képessé)
- kivétel: 16-dik életévüket betöltött személyek a gyámügy hozzá járulásával össze házasodhatnak, és ezáltal nagy korúvá válnak, tehát jog képessé. Ha esetleg elválnak 18-dik életévük előtt, már nem lehetnek kiskorúak, megmarad a nagy korúság azaz cselekvő képesség. A jövedelmével maga rendelkezik. Házasságra léphet!
Cselekvő képesek: minden 18- ik élet évét betöltött személy, akik hiánytalan belátási képességgel rendelkeznek. Saját maguk tesznek jog nyilatkozatot, vagy meghatalmaznak valakit.
Gondnokság alá helyezést ki kérhet?: -házas társ - egyenes ági rokon(szülő, gyerek)- gyámhatóság – ügyész;
Gondnokság alá helyezésből feloldás: - ha vissza nyeri belátási képességét
– betölti a 14-ik élet évét;
2001-es törvény módosítás: csak bizonyos esetkörre szüntessék meg a cselekvő képességét.
- szenvedély beteg: ingó – ingatlannal nem rendelkezhet;
- örökösödési ügyekben nem határozhat;
- családi jogi nyilatkozatok (gyermek képviselet )
Család jog ismertetése 1957 IV.- es törvény !
A szabályozás három vagy négy témát ölel fel.
- házasság
- rokonság - család felé kötelezettségek(eltartás)
- szülői felügyelet, gondnokság, gyámság (múlt század végéig az egyházi jogok szerint kellett eljárni a családi jogok tekintetében). 2.? milyen volt az egyházi jog.
- nemek közötti egyenlőség biztosítása
Házasság kötés!
Célja: gyermek nemzés, család alapítás!
Alaki kellékei hiányában nem jöhet létre!
Alaki kellékei: házasság kötőknek együtt kell megjelenni, az anyakönyv vezetőnél, és együtt kell kijelenteni, hogy házasságra akarnak lépni. Azt két tanú jelenlétében, akik igazolják ezt. Házasság kötés a hivatalba történik, az anyakönyv vezető kimehet házhoz is rendkívüli esetben(betegség)
Kivétel: ha a férfi katonai fronton van, akkor neki személyesen nem kell ott lenni, de házasságra léphet.
-Anyakönyv vezetőnek vizsgálni kell a feltételeket.
-elmúltak- e 18
-azonos neműek között nem jöhet létre házasság, de élettársi kapcsolat igen, élettársi kapcsolat megnyitása 97-től legális Mo.
-ellenőrizni, hogy hajadon-e, özvegy-e, elvált-e.
-nincsenek- e közeli rokonsági kapcsolatba
Tilos házasságot kötni:
- egyenes ági leszármazottal;
- testvérek
- unokatestvérek 2-3 ágig visszamenőleg
- testvérek testvére vérszerinti le származottával (nagynéni, nagy bácsi)
- örökbe fogadott gyermekkel
- házastárs volt házastársának egyenes ági rokonával
- 18 életév alatt
- azonos neműek(70/a alkotmány jog megsértése, hátrányos megkülönböztetés)
- cselekvőképtelen személy
Felmentés:
-örökbe fogadott gyermek esetében 3. ? miért, hogyan
- 16-ik életévét betöltött személy is köthet házasságot gyámügyi engedéllyel!
26 § név viselés szabályai:
-név választási lehetőség 18-ik életév után lehetséges
házasságra lépő nő választási lehetőségei:
*férje teljes nevét + toldás (né)
*férje családi nevét + saját neve
*férje családi nevét + saját kereszt neve
*Saját neve marad
Házasságra lépő férfi lehetőségei:
*saját neve marad
*házas társának a család nevét +sajátja
*házastársa családneve + saját kereszt neve
A születendő gyermek esetében nem adható minden gyermeknek ugyan az az utó név(nem lehet mindenki János).
Vezeték névről mindig a házasság kötés idejében egyeznek meg az anyakönyv- vezetőnél. Viselheti az apa illetve anya vezeték nevét is.
További követelmények házasság/válás esetén:
Vagyonközösség: Minden vagyon, amit a házasság ideje alatt szereztek az közös.
Osztatlan közös vagyon: eszmei tulajdon, nem tudják megosztani válás esetén, mindegy kinek a jövedelméből van, használhatják, rendelkezhetnek vele (hajszárító).
Külön vagyon: bevihető a házasságban, az is marad mind addig, amíg nem értékesítik. Öröklés útján szerzett vagyon külön vagyonnak minősül, akkor is ha a házasság ideje alatt örököltem.
Közös ajándék: Közös vagyon pl.: a menyasszonyi táncért befolyt összeg nem csak a menyasszonyt illeti meg, a célt kell vizsgálni vagy is az a pénz a fiatalok élet beindulását szolgálja.
Személyes tárgyak: borotva, hajsütő, stb., amik az évek során a személyes használatot szolgálják, hozzánk tartoznak.
Közös tulajdonú lakás: válás esetén, ha van rajta tartozás, hitel, akkor az is megoszlik.
Ha nincs jövedelme az egyik félnek a másiknak van, akkor az köteles eltartani a jövedelemmel nem rendelkezőt.
Elidegenítés esetén, válásesetén közös megegyezés.
Diszpozitív(megengedő) a felek megállapodnak egymással.
a, házassági, vagyon jogi szerződés: szerződési arányok, osztási arányok;
b, egyesség: hogyan osszák meg;
Ha nincs megállapodás, akkor bírósági vagyon megosztás, fele - fele arányban.
Lakás használati kérdés: a felek megegyezhetnek, hogy ki lakik továbbra a lakásba, vagy hogy mind ketten benne maradnak, csak külön háztartást vezetnek.
Ha a gyermek bejön a képbe, akkor a gyermek elhelyezési szabály lép életbe.
Gyermek elhelyezési szabály:
- bíróság határoz
- elsősorban, abban a házban kell maradni, amiben élt a gyermek.
- Azzal, akivel a bíróság úgy határoz, amennyiben nincs döntési képessége a gyermeknek.
Esetleírás: ha a férjnek van egy lakása, elválnak és a gyermeket a bíróság a nőnek ítéli, akkor a férfi köteles kimenni a lakásából, kérhet a lakáshasználatért pénzt, de az a gyerektarásba úgy is vissza forogna. 4.?ez így van
Önkormányzati lakás esetén, ha a a férj a bérlő és a gyermek nem nála marad, akkor a lakás elhagyására kötelezhető. 5.? ez is így van
Házasság felbontási elvek: 1894 az anyakönyv vezetői formulákat az egyháztól elveszi az állam.
Nem elvált, hanem érvénytelenítés.
A házasságot, mint atipikus szerződést fogja kezelni pl: együtt fogok élni. 6.? értelmes, ez a mondat, így jó
A, vétkesség: a vétkes a tartásra nem tarthat jogot; a vétkező felé a nem vétkes igen;
B, feldúltság: a körülmények megváltozása, a felek között a kapcsolat megromlott;
B/a közös megegyezéssel nyilatkozatott kell tenni, hogy a házasságuk megromlott, rendezték viszonyaikat ha van gyermek és a lakás használatról.
B/b bizonyításon alapuló bontó per veszi kezdetét, nem azt kell vizsgálni, hogy kinek a hibájából romlott meg a házasság, hanem azt, hogy véglegesen megromlott- e.
A házasság, akkor bomlik fel, ha a bíróság úgy határoz. + 15 nap fellebbezési idő.
Haszonélvezeti jog: csak házastársak esetében lép életbe, élettársi viszonyba csak feltételek mellett. Haszonélvezet halála napjáig tart, erősebb, mint a öröklési jog. 7.?
Használati jog:8.?
Élettársi, házastársi kapcsolatok Szabályozása
Házasság kötés: - születéssel gyermek vélelem; -tartási kötelezettség ,gyermek és házastárs irányában; -élettárs felé nem kell tartási kötelezettséget biztosítani,
Örökbe fogadás: -örökbe fogadási nyilatkozatot kell tenni mind két félnek
Válás: csak a bíróság bonthatja fel a házasságot, vagy halál esetén, illetve eltűntnek nyilvánítás következtében bomlik fel egy házasság., ehhez el kell telni egy bizonyos időnek.
Élettársi kapcsolathoz nem kell bírósági per.
Közös vagyon: házasság, élettársi kapcsolatban vagyon keletkezik.
Házasság esetében: a szerzett vagyon átalakul közös vagyonná, a felek rendelkeznek, hogy hogyan osztják meg, ha nem tudnak megegyezni, akkor a bíróság dönt fele-fele arányba.
Gyermek elhelyezés ügyében hivatalos eljárás.
Élettársi viszony esetében: ha megtudnak egyezni nem kell bírósághoz fordulni, szerzés arányában kell megosztani.
Gyermek elhelyezés ügyében meg egyezhetnek, illetve gyámhatóság dönt.
Örökösödés:
Kétféle öröklési szabály létezik.
Végrendelet szerinti öröklés szabályai:
bárki örökös lehet ebben az esetben, ha a tulajdonos őt örökösnek jelöli;
illetéket tartalmaz, kivéve állam; nem kötelező elfogadni; |
öröklés szabályai: csak egyenes ági örökösödés esedékes, ezen esetben, anya, Törvényes gyermek, testvér; ha nincs örökös, akkor az állam örököl; adóságot is meg lehet örökölni; nem kötelező elfogadni a hagyatékot; ha a hagyatékon adóság is van és azt nem fogadom el akkor a tulajdonról is lemondok.
Illetéket tartalmaz, kivéve ha az állam az örökös;
Haszonélvezeti jog fenn áll a feleség részére, halála napjáig;
|
Özvegyi nyugdíj csak házastárs esetében jár, élettársnak nem jár; haszonélvezet élettársnak szintén nem jár, kivéve ha van közös gyerek , vagy minimum 10-éve együtt élnek, és ezt igazolja: pl.: lakcím bejelentővel;
Lakhatási szabályok: bérbe adó az önkormányzat, a bérlakás a halott fél nevén van, nem kell bérbe adói külön engedély, ha meg hal a fél.
Élettársi viszony esetében viszont igen.
|