Alkotmányos és önkományzati jogok és elvek 1. rész
2004.11.26. 13:51
Tavalyi jog anyag. A szigorlathoz szükség lesz rá, valószínüleg.
Jogállamiság:
-2 hagyománya (angol és német)
-a magyar keveri ezt a kettőt à visszásság
-jogállam Rechtsstaat, joguralom Rule of law
-formális követelmények: - állami cselekmények joghoz kötöttsége, csak az állam cselekményének esetébenàa közigazgatás a jog alá vetetten fog működni
-jogbiztonság: minden cselekvő számíthat arra, h. mások a jog szerint járnak el és a jogok megtartása ellen tevés nem jelent előnyt
-tartalmi kritériumok: polgári alkotmányosság elvei
-a megalkotott jogszabályoknak csak jövőleges lehet a hatásuk, visszamenőleg nem
-a jogszabályok nem írhatnak elő olyan kötelességeket, amelyek lehetetlenek
-a jogszab. megismerhetővé kell tenni formai úton, hozzák nyilvánosságra (Magyar Közlöny) problémák: nem ingyenes kiadványok, a jogszabályoknak bonyolult (közember számára érthetetlen) a nyelvezete
-a szabályoknak egyértelműeknek kell lenniük
-a szabályok ne mondjanak egymásnak ellentà koherencia szükséges a jogrendszeren belül, ami nagy kihívás: ellentmondás esetén a magasabb jogszabály érvényesül
-a jogalkalmazó csak korlátozott területen rendelkezzék jogalkotás alkalmazásával
-a jogalkotást csak arra hivatalosan felhatalmazott személyek rendelkezzenek, akiket a nép választ ki (népszuverenitás)
-jogállamban garantálni kell az állampolgárok alapvető jogait
Konszenzus, hogy mik ezek a jogok: lelkiismereti, szólás, gyülekezés, felekezeti…
-választó és választhatósági jog
gazd. szoc. kult. jogok?
-alapvető jogok kontrolljának szabályozása
Államilag intézményesített hivatalok:
Alkotmánybíróság, Ombudsmani Hivatal alkotmányvédő szervek
2. vh-tól terjedt el ez a forma, a német diktatúra megdöntése után
-Jogbiztonság:
/ahogy a Magyar alkotmány megfogalmazta/
Megismerhetőek legyenek a jogszabályok
Nem elegendő önmagában a megismerhetőség, hanem elegendő idő kell ahhoz, hogy a jogszabály alkalmazásához felkészüljenek a szervek is. Idő kell a jogszabály áttanulmányozásához.
-az alkotmányban biztosított alapvető jogok korlátozása. (feltétlen érvényesülést érdemel minden esetben mindenki esetében.)
Alapvető jog tartalmát csak törvény korlátozhatja, de ezt sem teheti meg úgy, hogy a lényeges tartalmát nem korlátozhatja, nem változtathatja meg.
A korlátozásnak célszerűnek kell lennie, tehát egy másik jog érvényesülését kell vele lehetővé tenni.
A korlátozásnak arányosnak kell lennie az elérni kívánt céllal.
Ahhoz, hogy 2 jog érvényesüljön mindkettőt váloztatni kell valamelyest, de ki nem olthatja az egyik a másikat, alapvető értelmük megmarad.
Alkotmány, alkotmányosság (alk. berendezkedés)
Alkotmány Ø => alkotmányosság a törvények biztosítják
Pl. Nagy-Britannia
Alkotmány => alkotmányosság Ø
Pl. a Magyar Népköztársaság
1949: XX. tv. = alkotmány módosítások történtek 1989-ben, felülvizs.
Alkotmányosság kritériumai:
- Népszuverenitás elvének tiszteletben tartása
A hatalom forrása a nép
Közvetlen à népszavazás
Közvetett à népképviselet (választójog aktív, passzív)
↓
Tényleges választási lehetőség, visszatérő időközönként tartanak választásokat 3-7 év
Általános, titkos, egyenlő választójog
2. Végrehajtó felelőssége ( a kormányé)
Politikai felelősségre vonás lehetősége
A parlament megvonhatja a bizalmat
választások→ polgárok megvonhatják a bizalmat a kormánytól, nem szavaznak rá
3. Hatalmi ágak elválasztása, viszonylagos egyensúlya
törvényhozó
végrehajtó
bírói igazságszolgáltatás
4. jogállamiság elve
5. Az állampolgárok jogegyenlősége
- hátrányos megkülönböztetés tilalma
- törvényi szinten deklarálták Mo.-n, de a szankciórendszer még nincs kiépülve
- nincs hatósága (Esélyegyenlőségi Hatóság – bírságot szabhat ki), amely a jogalkotási gyakorlatot végezze
- bizonyítás kötelezettsége a sérelmezetté 1996-tól a munkáltató köteles bizonyítani közjogi jellegű viszonyokban, hogy nem alkalmazott hátrányos megkülönböztetést
6. Az emberi jogok tiszteletben tartásának elve
polgári, politikai, szociális jogok / ’49-: a dolgozók érdekének megfelelően bizt. szólás, sajtó és gyülekezési szabadságot
Jogforrások hierarchiája – a rendszerváltás kulcsmotívuma
Szocializmus alatt rendeletekkel szabályoztak, felülírták a törvényeket.
1981. XI. tv. Jogszabályalkotás a jogforrási hierarchia szerint az egymáshoz viszonyított rendszerét (sorrendjét) rögzítik: alkotmány
törvények
(törvényrendeletek)
kormány rendeletek
miniszteri rendeletek
önkormányzati rendeletek
Ellentmondás a magasabb és alacsonyabb között nem engedett, ha mégis a magasabb jogszabály az érvényes.
Az élethez, emberi méltósághoz való jog
- élethez való jog:
mikor nem minősül önkényesnek az élet elvétele? Európai emberi jogok bizottsága McCann ügy: Gibraltáron robbantásos merényletre készültek, a brit titkosszolgálat emberei megállították őket, McCann a bal zsebébe nyúlt, szitává lőtték őt és a társait.
Jogos önvédelem, végszükség esetén (hajótörés, legyengült társat ették meg)
A hatóságok, hogyan járnak el? Ha másik emberek életében lépnek fel, akkor jogos, a legkisebb erőszak alkalmazásával. Mindent meg kell tenni az emberi élet kioltásának megakadályozására és a lakosság védelmében kell eljárni.
McCann ügy: megítélték a hatóságok jogszerűtlen magatartását, de az áldozatok hozzátartozóit nem kártérítették.
Másik eset: kurdok lakta területen tüntetés, török hatóság a tömegbe lőve oszlatta szét a tüntetést → jogszerűtlen eljárás, lehetsgesmegoldás lett volna a megelőzés + másik nem életet kioltó eszközök használata
Magyarország: • ’89-es alkotmány a halálbüntetést tartalmazza → halálbüntetés az élethez való jogot szünteti meg, ennek teljesülését lehetetleníti el → hatályon kívül helyezte az alkotmánybíróság a halálbüntetést
• magzati élethez való jog
• eutanázia
magzatvédelem:1988 minimum tanácsi rendelet engedélyez abortuszt bizonyos feltételek teljesülése esetén pl.: bűncselekmény, magzat károsodása, az anya életét veszélyeztető terhesség, szociális válság ill. helyzet → megtámadták a nők testük feletti rendelkezését korlátozná ha megtiltanák az abortuszt ↔ az élethez való jogot korlátozza az abortusz
kulcskérdés: értelmezhető e az alkotmány rendelkezése úgy hogy a magzatnak van élethez való joga ( a születés pillanatától beszélhetünk élethez való jogról a rendelkezés alapján)
veleszületett –inborn rights
ez nem a születés tényére utal, hanem egy jogi közösséghez való tartozást jelenti
64/1991 (XII.17) Alk. Bíróság nem döntött. A különböző tudományágak különbözőképpen ítélik meg a magzat élethez való jogát→ ellentétek→ AB kibújt a döntés alól.
→ alkotmány ellenesnek minősítették a miniszter tanácsi rendeletet, de csak a formai jogsértés miatt (nem törvényben szab.)
→ törvény alkotásra utasították a bírákat 1992. évi 79.-es tv.: magzatvédelmi tv.: azt tartalmazza hogy mikor milyen esetben lehetséges az abortusz. A miniszter tanácsi rendelettel tartalmilag azonos.
→ megtámadták, az AB nem akart állást foglalni.1998 eleje dárodi botrány: kiskorú terhes édesanyja kérte az abortuszt → α magzatvédő szervezet követelte az engedély tiltását a bíróság az α –nak döntött
→ az idő szűke miatt nem tudtak megyei bíróságon fellebbezni. A miniszter utasította a kecskeméti kórházat, hogy hajtsa vágre a műtétet a bírósági döntés ellenére (ez alkotmányellenes!)
→ 2. AB határozat: nem állapítható meg hogy van e vagy nincs a magzatnak élethez való joga. Polgári tk.: élethez való jog veleszületett, a magzatnak feltételes jogképessége van, védelemhez való joga van, de ez nem jelenti azt, hogy semmiképen sincs lehetőség abortuszra.
Eutanázia: összeegyeztethető e az élethez való joggal → passzív eutanáziát engedélyezi az egészségügyi tv. (súlyos betegség esetén az életet csak meghosszabbító kezelések +tiltása)
Aktív eutanázia? Az öngyilkosság ne jogellenes → halálhoz való jog, az egyén önrendelkezési jogával összeegyeztethető.
Pretty ügy: az élethez való jogból nem lehet következtetni a segítséggel bekövetkező halált → az aktív eutanázia joga nem vezethető le az alkotmányból (Mo. is)
Ha tv.-be iktatják az aktív eutanázia jogát az alkotmányellenes lesz e? ekkor az állam kötelezheti az orvosokat az aktív eutanáziára ↔ orvosi eskü
→ emberi méltósághoz való jog: magában foglalja az önrendelkezéshez való jogot.
Az emberi méltóság sérelmét a megaláztatás jelenti a társadalmi megbecsültség bizonyos szintje alá csökkenését jelenti.
1992 szolgálati szabályzatok szerint fegyveres testületek tagjai legszemélyesebb kapcsolatot a parancsnokuk engedélyével létesíthetnek→ emberi méltósághoz való jog megsértését jelenti, de bejelentési kötelezettségük lehet
névválasztás korlátozását alkotmány ellenesnek találták
→ pl. a férj felveheti a feleség családi nevét
önazonosság kifejezését tiltja
orvos választás korlátozása is alkotmány ellenes, az emberi méltósághoz való jogot sérti.
Szociális ellátások mértékét az emberi méltóság figyelembe vételével kell megállapítani.
|