A Magyar Közigazgatás Intézményrendszere

Tk: Magyar Közig.-i jog: nem kell az Általános részből a 7. 9. fejezet

Közigazgatási intézményrendszer (Magyar): 

 állam szocialista rendszer→ monolit jellegű (kevésbé tagolt) központi irányítás

tanácsrendszerű közigazgatás → felettes szerv, amely utasít- miniszteri szintről utasíthat

 minden száll a kormány kezében

rendszerváltáskor megszűnt: szakmai nyelvben ­ önkormányzat

     korábban csak államigazgatás volt.

változás: nem utasítható központból (helyi v. testületi döntés)

legitim módon befolyásolható:

-         jogszabályok írják körül, hogy mit kell ellátniuk

pl: a települési önkormányzatoknak kötelezővé teszi a szociális ellátások megszervezését, pontos kritériumok meghat. + más előírásoknak megfelelően, de: nem utasítható ezeknek a kérdéseknek a körében, hanem saját maga dönt

- nem lehet előírni, hogy hogyan járjon el (van némi szabadsága), jogszabályba kell bele írni

2 elkülönült tevékenység

-         közigazgatás

-         államigazgatás

Közigazgatás: - egy központból irányítják (minisztérium)

                       → Centralizált

                       - magasabban álló szerv a hierarchiában utasíthatja az alatta álló szervet

                       → Felülvizsgálhatja

-         dekoncentráció → adott feladatot több központban látunk el, a legfelső szerv csak dönt

hatáskör:- milyen feladatok ellátására köteles az adott szerv ( összeütközések lehetnek)

              pl.: hatáskör telepítés → az adott szervek joga és kötelessége eljárni azokban az ügyekben is ügytípusok pl.: szociális és gyámhivatal

                    illetékesség → hatáskörrel rendelkező szervek közül, melyiküknek a kötelessége + a joga eljárni egy adott ügyben

-         decentralizáltan működő szervek (nem központosított, hanem önálló működés, jogszabályok alapján, tipikus formája : települési önkormányzat

→ különböző nagyságúaknak ugyanazok a jogosítványaik (alapvetően)

→ települési és megyei önkormányzatok között nincs alá- fölé rendeltség (egymás mellé rendelt szervek)

Magyarországon közigazgatási pluralizmus van

-         államhatalommal rendelkező szervek

gyakorlásának jogát ruházzák rá

Államigazgatás (centro/deko)

Államig.(centro/deko)

Szakmai kamarák, általában hivatási szabályok „ szakmai önkormányzat”

Területi / települési önk.

-         megye: helyi tömegközlekedés

                  úthálózat fenntartása

-         megyei jogú város:  kötelező, hogy SZK-t tartson fenn, kötelező a helyi tömegközlekedés fenntartása, min. standardok, 50 ezer fő, megye központ, speciális kulturális központ

-         város: többlet kötelezettség, nagyobb központi költségvetésű, pályázat BM-hez, községi feladaton túli feladatok ellátása

-         község: nagyközség adományozható díj, cím

Közintézmények:

egyetem

Köztestület: 

-         MTA, MSZT(magyar szabványügyi testület)

-         Hegyközségek

-         Állami hatalommal rendelkezik

Kamarák:

-         1 szakma hivatási

-         köztestületi kamara = állami hatalom

-         szakmai hivatal minőségi követelményét biztosítania kell

-         szakmai etika

-         önkormányzati helyzet, autonóm döntéseket hozhat jogszabályok keretei között

-         szakmai etikai elvárások lefektetése

      vétségekben eljárhat pl. fegyelmi, pénzbírság, kamarából kizárás

                                             pl. Magyar Ügyvédi Kamara

      minőségi védelem, nem érdekvédelmi szerv

      munka feltételi a tagság

Települési önkormányzat: nem felette áll, több jogköre + kötelezettsége van

Megye: más hatáskör pl: bizonyos egyéb feladatok, amik nem a településekhez tartoznak, megyén belüli helyi közlekedés egymás közötti szerződés.

Központi közigazgatási szervek

1.)

    Állam szervek: államszervek részét képezi

                             Állami feladatokat látnak el

                             Az állam nevében járnak el

                             Feladataikat közhatalom birtokában látják el

                                                       ↓

                                                egy adott szerv. Jogi aktusokat bocsát ki természetes és jogi személyekre kötelezőek szükség esetén ezeknek a végrehajtását az állam kényszerrel is végrehajtatja

                            közigazgatási szervek: végrehajtó és rendelkező tevékenységet folytatnak és az egész társadalom viszonylatában gyakorolják a közhatalmukat

                           állam szerv: bíróság és ügyészség, de ne közigazgatási szervek

                           hierarchia csúcsán: kormány

                           alk. tart. a szab. ill. jogszab. tart. a jogkörét

                                                                                       ↓

a.)    prezidenciális kormányzati rendszer (USA)

b.)    kabinet típusú korm. r. (Egy. Kir.)

c.)    kancellária típusú r. (Németo.)

d.)    minisztertanács

a.): a közt. elnök a kormány feje is

           ↓

   központi adminisztráció feje

   miniszterek: államelnök tanácsadói

b.): minisztériumok vezetői körül csak néhányat hív meg egy szűkebb döntéshozó testületbe (kabinet)

d.): miniszterek a tárcájukat vezetik, tanácsban döntenek a min. tanácsában az elnöknek nincs kitüntetett szerepe kiterjedt hatásköre van, pl. min. elnök javaslatot tesz a min.-ek személyére, min. elnök szavazata döntő lehet

Magyarország: kancellária típusú

Kormány feladatai:

- alk. rendek védelme

-         természetes és jogi személyek jogainak biztosítása

-         törvény végrehajtásáról való gondoskodás

-         irányítani a miniszterek munkáját tevékenységek összekapcsolása

-         biztosítani az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését ( nem célszerűségi ellenőrzés)

-         társ., gazdasági tervek kidolgozása és megvalósítása.

-         Szociális és egészségügyi ellátás rendszerének meghatározása; anyagi fedezet biztosítása. Nem feltétlenül a kormány hozza meg a végső döntést

-         Fegyveres erők irányítása

-         Külpolitika meghatározása

-         Képviseli a Magyar Köztársaságot az EU intézményrendszereiben

-         A törvény által hatáskörébe tartozó feladatokat látja el (pl. az országgyűlési feladatokat állapíthat meg)

Kormány hatáskörei:

          - jogalkotás: elsődleges és másodlagos

                                ↓                         ↓

     külön felhatalmazás nélkül         melyek azok a tárgykörök, amelyek csak törv. szab. össz. alapv. jogot érintő
     rendelkezik jogalkotással

-         határozatok meghozatala:

                                              •normatív: közig. Szervek számára kötelező szab.

                                              •feladat kijelölő: kormány ill. a kormányzatban tevékenykedők számára feladatok felelőseit nevezi meg

                                              •belső: a kormány egyedi ügyeire vonatkozó

- aktus felülvizsgáló
    meghat. közig. Int. Esetén gyakorolhatja a felülvizs. jogát

                                              •jogszabályi meghat.→ törvényességi ellenőrzés

                                              •határozatok→ teljes (célszerűség)

-         szervezetalakítás

                                •korm. bizottságok, államig. Szervek létrehozása megh. közig. Feladatok ellátására

A kormány ügyrend tervezeteket készíthet fél évre. Hónapokra lebontva , hogy mivel fog foglalkozni a kormány. Az ügyrend természetesen változhat (katasztrófa, terrorista tev.)

Kormány ülés: napirendi pontoknak megfelelően hozhatnak döntéseket. Előterjesztések alapján tartalmaznia kell a meghozni kívánt döntés indokait az előterjesztés tárgyának legfontosabb adatait, a költségvetést, a közreműködő szervek feladatait, végrehatási határidejét, végrehajtásának a módját.

A kormány bármely tagja benyújthat előterjesztést.

Miniszterek - tárca nélküli (nincs miniszteri apparátus alárendelve

                    - minisztériumokat vezető

miniszter elnöki hivatal MEH államtitkárai, politikai közigazgatási

kormánybiztosok (meghat. feladatokkal megbízottak)

KSH elnöke

 Ha megfelelő egyeztető eljárás zajlott le nyújthat be előterjesztést.

                                           ↓

      1.belső tárcán belüli egyetértés

1. külső: közigazgatási az intézkedésekkel érintett tárcákkal pl. pénzügy igazságügyi min. (hivatalból vizsg. kell)
2. tájékoztatás: az összes tárca számára → reagálhatnak, ha egyeztetni kellene bizonyos kérdésekben
   adott esetben legfelsőbb ügyészt és bírót is tájékoztatni kell
3. közigazgatási államtitkári értekezlet: tárcák álláspontját fogalmazzák meg szakmai érvek fogalmazódnak meg

                      ↓

politikai döntés csak akkor születik ha átmegy a MEH szűrőjén (minden rendben zajlott e)

                        ↓

               kormányülési döntés

                         ↓

MEH folyamatosan ellenőrzi a folyamatokat, határidőket

Kormánybizottságok. Meghat. kérdésekben döntési hatásköröket ruházhat át rájuk (nem stratégiai döntések), komplex, több tárcát érintő kérdések → kisebb min. tanács meghat. ügykörben

Kabinet: tanácsadó, javaslattevő szerv

→ miniszter elnöki

→ kabinet tárca

Tárca közti bizottságok: nem feltétlenül kell miniszternek lenni a vezetőnek (több közig. egységet érintő kérdések) döntést nem hozhat! Csak javaslatot tehet.

Intézményesített tanácsadó testületek: nem a miniszter elnök s a tárcavezető választja ki tagjait, jogszabály határozza meg hogy kik a tagjai és hogyan kerülnek be (bűnmegelőzési tanács)

Szakértői bizottságok: csak javaslattevő, ad hoc jellegű, adott kérdés

Kormánybiztos: koordinálás, döntés előkészítő feladat tárgyalásokat folytat, döntéseket készíthet elő települési önkormányzatot is bevonhatja

Miniszterelnöki Hivatal /MEH/:

1998-2002 megerősödött

2002-től is erősödés jellemzi

-         kormányzat működését segítő hivatalos szerv

-         kormány ügyrendjének tervezetét készíti el, napirend meghat. erő birtokába kerül

-         kormány országgyűlési tervét segíti
országgy. szereplés miniszter helyettesíthető (általában politikai államtitkárt, alákérdezés esetében, ha a kérdésfeltevés kínos) Politikai államtitkár képviselheti a min.-t a kormányülésen is , konkrét felhatalmazással, meghat. ügyekben. Egyébként csak min. helyettesítheti.

-         Nagyobb horderejű törvényjavaslatok koordinálása.

-         Szerkeszti a Magyar Közlönyt és a Határozatok tárát (külön szerkesztői jutalmak)

-         Miniszterelnökhöz érkező panaszok, bejelentések kivizsgálása

Törvényben kell szabályozni a minisztériumok felsorolását, felállítását (egészségügy, oktatás, kultúra).

Kormány része: országos hatáskörű szervek

-         nem bocsáthat ki jogszabályokat

-         pl. KSH, Nemzetbiztonsági Hivatal, APEH → nem országos hatáskörű szerv, Országos Műemlékvédelmi hivatal sem az

Kormány megalakulása

Miniszter elnök tesz javaslatot a kormány tagjaira. A köztársasági elnöknek → beterjeszti az országgyűlésnek → megválasztják az ország kormányát az országgyűlési ciklusban a miniszter elnök tehet javaslatot új miniszter kinevezéséről a köztársasági elnöknek → országgyűlés

Kormány léte a miniszter elnök személyéhez kötött, ha hivatása megszűnik a kormány is megszűnik pl. ha a miniszterelnök meghal, a kormány megbízatása is megszűnik → újra meg kell választani a kormányt

Ha felmenti  az országgyűlés a miniszterelnököt → megszűnik a kormány → új kormányt kell választani (90 napig ideiglenesen is működhet)

Konstruktív bizalmatlansági indítvány: parlament nyújthatja be a kormányfő személyével kapcsolatban. Az új kormányfő személyre is javaslatot kell tenni.

Települési önkormányzat

önkormányzati alapjogok:

-         alkotmány 41-44 paragrafusa → helyi önk. jogok

-         4 nagy részre bontható:

            • főváros → kerületekre tagolódik

            • megye

            • város → kerületekre tagolódhat

            • község

Település részönkormányzatot nem tartalmazhatja az alkotmányt, csak az önkormányzat határozhatja meg.

Úgy működik ahogy az önkormányzat engedi, delegált

-         42. §:

• helyi önkormányzás jogai

• területi önkormányzatok nevesítve vannak

• helyi közügyek intézése

• demokratikus ügyintézés

• helyi közügy: - amit az alkotmány és a jog annak tekint

-         amit az önkormányzat felvállal

-         amire nincs hatásköre más állami szervnek

-         közhatalom gyakorlása, nép által felruházva

-         43. §:

• helyi önkormányzat alapjogai megegyeznek

• kötelezettségek viszont eltérőek lehetnek

• 2. bekezdés → tv. határozza meg a kötelezettségeket és a jogokat

•jogtalanság esetén a bírósághoz lehet fordulni, jogok védelmében az alkotmánybírósághoz lehet fordulni

-         44.§:

• képviselőtestület tagjainak választása 4 évente, november 4.-én

• polgármester: közvetlenül választják, listáról lehet választani egyéni jelöltekre is lehet szavazni
   választójog: -18.év
                       -nem tiltották el a közügyek gyakorlásától

                       -az ország területén kell tartózkodni

                       -cselekvőképesnek kell lennie

                       -/európai parlamenti választáson az is részt vehet, aki külföldön van/

•képviselőtestület

  saját feloszlását kimondhatja, de ez a polgármester mandátumát is megszünteti
  → időközi választás

44./a §:

képviselőtestület hatásköre:

-         önkormányzati ügyekben jogalkotási felhatalmazás

-         van egy külön végrehajtó szerv

-         önkormányzati döntés csak törvényességi szempontból lehet felülvizsgálni, célszerűségi szempontból nem lehet 

-         önkormányzat, gyakorolja a tulajdoni jogokat saját költségvetése van, bevételeivel önállóan gazdálkodik
→ bevétel: 1. normatívák: • kötött felhasználás csak arra lehet felhasználni, amire kapta
                                           • szabad felhasználás: arra amire akarja

                         2. hatósági jellegű: • adóbevétel:
( jövedelem adó egy része is az önkormányzatoknál marad 5% )
                                                        - nem lehet saját adó, csak delegált körben adózhat

                                                        - az önkormányzat eldöntheti, hogy egy adott adófajtát kivet e pl. iparűzési adó
                                                      • illetékek
                                                      • bírságot vethet ki