|
Alkotmányos és önkományzati jogok és elvek 3. rész
2004.11.26. 13:58
Alkotmányos elvek óra 3.része. A szigorlathoz.
Települési és területi önkormányzatok
1. Kötelezően ellátandó feladatok:
- alkotmány vagy törvények bizonyos feladatok ellátását kötelezővé teszi. → törvényben rögzített ↔ önk. r. alatta áll
forrás központi költségvetés telepölési önk. bevételei lehetnek: saját vagyon – bérleti díjak
bírságok
iparűzési adó
adóbevételek
területfoglalási díj
közszolgáltatások bevételei
pályázati pénzek
2. szabadon vállalható feladatok:
- helyi igények biztosítsa
- ha a törvény vagy jogszabály más területre nem teszi lehetővé, kötelezővé
- forrás: települési önk. pl.: településfejlesztés, közművelődés, sport, rendezéssel kapcsolatos feladatok, lakásgond. kapcs.→ vagyonkezelő, természet környezet védelme, közmunka program, átképzések, parkosítás, csatornázás, csapadékvíz elvezetés, köztisztaság, közbiztonság, polgárőrség
Kötelezően ellátandó feladatok:
/nem feltétlenül ingyenesek/
- egészséges ivóvíz ellátás, vezetékes ivóvíz
- óvodai nevelés → közoktatási fel. 1993.évi 79.tv.
- általános iskolai oktatás → fenntartása érvényesíteni kell a világnézeti semlegesség feltételét!
- települési társulási formák (óvoda, iskola biztosítása csak az egyik településen)
↓
szerződést köthet egy fenntartóval
- egészségügyi alapellátások (1997./154.tv.) kötelezően ellátott alapfeladatok: háziorvosi ellátás, házi gyermekorvosi→ ügyeleti ellátás
védőnői szolgálat
iskola egészségügyi ellátás
biztosított személyek számára ingyenes /18 év alattiak, munkaviszonyban állók, szoc. ellátás igénybevételére szóló igazolvánnyal rendelkezők, munkanélküli segélyen élők rendszeres szociális támogatást igénylők/
orvos tevékenységét társadalombiztosító kassza
- szociális alapellátás 1993/3.tv.
pénzbeli → időskorúak járadéka, rendszeres szoc. tám., átmeneti segély, lakásfenntartási támogatás, temetési segély, ápolási díj, adósság kezelési szolgáltatás
természetbeli→ személyes szolgáltatások egy része
házi étkeztetések egy része, házi gondozás, család segítés: 600 fő alatt a falugondnok végezheti el
a speciális szakellátások nem kötelezőek
- közúti közlekedés 1988/1.tv.
közigazgatás biztosítása
helyi közutak fenntartása→ helyi fenntartású és nem helyi fenntartású közutak pl.: országos főút fenntartás
/nagyobb település esetében (10 ezer fő felett) helyi tömegközlekedés biztosítása/
- köztemető fenntartása 1999/43.tv.
nem jelenti, hogy a temetés alapesetben ingyenes lenne (szociális feladatként megjelenik a temetés)
- nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítése
kisebbségi önkormányzatok működésének segítése→ kulturális részben oktatási feladatok segélyezési feladatok egy része↔társadalmi integráció
Megyei jogú város
- átmenet a területi és a települési önkormányzat között
Feladatai (alapfokú kötelezettségeken túl):
- középfokú oktatás
nemzeti nyelven történő oktatás
felnőttoktatás
- könyvtár, levéltári szolgáltatás
- kórház, rendelőintézet működtetése
- nevelőotthon, csecsemőotthon
szociális ellátás speciális feladatai
- távhő szolgáltatás
- közfürdő
Főváros
megállapodás alapján
Megyei önkormányzatok ( 1 térségről kell gondoskodniuk)
- térségi közszolg.(tömegközlekedés, kórház)
- megyei könyvtári szolg.
- Fogyatékos, tartósan beteg gyerekek oktatása
- Szakosított szociális ellátások működtetése (50 ezer fő felett, vagy legalább megyei jogú város is elláthatja)
- Megyei természeti, kulturális javak védelme történeti adatok gyűjtése és feldolgozása (muzeológia, levéltári gyűjtés)
- Települési önkormányzat érdekeinek összehangolása
Szabályozás azt mondja meg, hogy ha más/senki nem vállalja el kinek kell.
Települési önkormányzat szerkezet:
- választott képviselő testület: legfontosabb döntéshozó szerv
- polgármester politikai feladatokat lát el a jegyzőt is felülvizsgálja
- képviselő testület bizottságai
- jegyző: végrehajtó hatalmat gyakorolja
- polgármesteri hivatal- adminisztrációt végző testület
Képviselő testület:
- delegálható ( átruházható, visszavonható, tovább nem ruházható ’nyilatkozattal’) hatáskörök pl: polgármesterre, részönkormányzatok testületére, települési önkormányzat bizottságaira, helyi kisebbségi önkormányzatok testületeire
- csak és kizárólag általuk hozható döntések→ át nem ruházható hatáskörök
• helyi rendelet alkotása (pl. olyan amire a törvény kötelezi→ rendeletben át is utalhatják a polgármesternek)
•helyi népszavazás kiírása
meghatározhatják a napját, a kérdést amiről dönteni kell
• a települési önkormányzat költségvetésének meghatározása, elfogadása, az elfogadott költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása
• helyi adók megállapítása
csak olyan adót, amit a tv. számára lehetővé tesz
• önkormányzati intézmény alapítása
iskola, rendelőintézet, kórház
• közterület elnevezése, megváltoztatása
• alkotmány bíróságnál eljárást kezdeményezhet az önkormányzati jogok sérülése esetében
önkormányzati hatáskörbe tartozó önkormányzati ügyben nincsen helye fellebbezésnek. → törvénysértésre hivatkozva lehet bírósághoz fordulni ↓
↓
kötelezően ellátható feladatok
önként vállalt feladatok
Polgármester:
- közvetlenül választják
- a képviselőtestület üléseit elnököli (évente min. 6 alk.)
- szavazategyenlőség esetén az ő szavazata dönt
- mellette alpolgármester tevékenykedik: összekötő a polgármester és a képviselő testület között, nem közvetlenül választják a képviselő testület választja tagjai közül, polgármester tesz rá javaslatot
- képviselő testület gyakorolja a munkáltatói jogokat
díjazásával kapcsolatos jogköröket gyakorolja
jogszabály által szabályozott munkabér( minimum van meghatározva)+ egyéb díjazások( jutalmak) nem tud felmondani neki (testület lemond → polgármester mandátuma is megszűnik → új választások)
- delegálhat feladatokat a képviselőtestületre kivéve, ha megkötötten övé a feladat
Bizottságok
- pénzügyi bizottság kötelező a 200 főnél nagyobb településeken
- ezen kívül az önkormányzat, képviselő testület dönt az alakításról
- tagjainak több mint felét a képviselő testület tagjaiból kell megválasztani → hozzájuk, delegálja a tv. ezt a feladatot (külső személyek is lehetnek a tagok)
- döntés előkészítési feladata van, javaslatot tesznek
→ a képviselőtestület dönt, bizonyos hatásköröket átruházhat a bizottságokra
Polgármester hatáskörei:
- tagja a képviselő testületnek, az ülések elnöke
- ha a polgármester teljes állású a munkáltatást a képviselő testület végzi
- összehívhatja, vezeti az üléseket
egyenlőség esetén az ő szavazata dönt
- eljár a települési önkormányzatok ügyeiben
- jegyzővel együtt aláírja a helyi rendeleteket, ülések jegyzőkönyveit
- Ø egyetértés → újratárgyalást kezdeményezhet, ha az önk. érdekeit sérti a határozatot
- Hatáskörei nem olyan erősek, a képviselő testület ellenőrzi
- Összeférhetetlen tevékenységek: ne keveredjenek a hatalmi ágak
köztársasági elnök, alkotmány bíróság tagja, országgyűlési biztos, állami számvevő szék tagja, kormány tagja, bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó, fegyveres erők tagja
- Főállású polgármester lehet országgyűlési képviselő
faramuci helyzet
- Képviselő testület felhatalmazásával lehet polgármester vállalat vezetője, elnöke, alapítvány elnöke
- (EU parlamenti képviselőnek nem kell megválnia más tisztségeitől)
- ha elégedetlen a polgármester munkájával a képviselő testület→ Ø jutalom, kevés munkadíj→ közvetlen fellépés csak sorozatos (törvénysértő tevékenység) elégedetlenség után lehetséges
összeférhetetlenségi indítványt nyújthat be törvénysértés esetén keresetet nyújthat be a bírósághoz a képviselő testület, illetve kérheti a polgármester felfüggesztését is (ha vagyonnyilatkozatát nem tölti ki, vagy hamisan tölti ki)
- helyettesítésére lehet polgármester helyettest választani Ø polgárok választják
polgármester javaslatára a képviselőtestület választja, többet is lehet különböző területeken
köztisztviselők→ adminisztráció
- polgármesteri hivatal munkatársai tekintetében visel munkáltatói jogokat a polgármester
végrehajtó apparátus élén a jegyző áll→ települési önkormányzatok polgármesteri hivatal szakmai irányítója
közjegyző ≠ jegyző
↓
hitelesít bizonyos jognyilatkozatokat, elkülönült testület
közjegyző: több település képviselő testülete mellett tevékenykedik, kis települések közös végrehajtó szervet hozhat létre, igazgatási szerv egyesítése, végrehajtó apparátus közös
- jegyző: pályázat alapján képviselő testület választja
feltétel: állam és jogtudományi egyetemi diploma vagy igazgatásszervezői diploma + 2 éves közigazgatási szakmai gyakorlat, kiírhat még feltételeket a képviselőtestület
feladata: polgármesteri hivatal vezetése
munkáltatói jogok gyakorlatában részt vesz
javaslatot tesz kinevezésre, megbízásra, jutalmazásra→ polgármester egyesítése kell
Az elsőfokú közigazgatási eljárás szabályai
1957./4.tv.
alapelvei:
államigazgatási eljárás keretében a demokratizmus, humanizmus megvalósítása
szubszidiaritás: helyettesíthetőség
Kérelmeket az eljárás elindítására a hatáskörrel, illetékes rend.szervnél kell beszerezni. Hivatalból köteles az illetékes szervhez áttenni az ügyet. Hatáskört, illetékességet vizsgálni kell. Ha több szerv (rend.hatásk.illeték.) hozott jogszabályt egy illetékességben vagy egy sem → illetékességi összeütközés esetén felettes szerv dönt, jelöli ki az illetékes szervet. Hatásköri összeütközés esetén alkotmánybíróság dönt, hogy melyik szerv rendelkezik hatáskörrel.
Közigazgatás hallgatása: konkrét eljárási kérdés, hanyagságból, trehányságból nem foglalkozik vele a szerv. Ha nem születik határozat jogorvoslattal nem tudunk élni.
Az államigazgatási eljárás:
1 lépcső:
Elsőfokú eljárás megindítása.
Elsőfokú szerv folytat.
Végén hatás., illetékességgel rendelkező szerv elsőfokú határozatot hoz → megtámadható, jogorvoslattal lehet ellene élni
↓
- közigazgatási (általában ez érvényesül)
felettes szervhez lehet fordulni
- közvetlen bírói jogorvoslat
Egy bizonyos hatályon belül az elsőfokú határozat is jogerőssé válhat. A kézhezvételtől/ kihirdetéstől (ha személyesen történt) számított x napon belül lehet fellebbezést benyújtani.
államigazgatási eljárás elindulhat az ügyfél kérelmére, bejelentésére, nyilatkozatára, hivatalból(helytelenség, ellenőrzés miatt)
Megindítható szóban, írásban, különböző eljárási területen lehet bizonyos követelmény.
A kérelem bármikor megszüntethető, visszavonható (ha hivatalból is megindítható lenne, akkor hivatalból folytatnák)
Ügy elintézésének határideje: kérelem napjától számított 30 nap. Az eljáró szerv, egy ízben legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. Erről értesíteni kell az ügyfelet.
? közigazgatási szerv nem csinál semmit?
Mit tehet az ügyfél? → jogorvoslattal nem élhet→ alkotmány bíróság: -felettes szervhez kell fordulni vagy a felettes szerv illetékességébe vonva viszi végig az ügyet → Közigazgatási Hivatal szólíthatja fel az illetékes szervet, vagy bíróság által kötelezheti a közigazgatási szervet + kártérítési igénnyel élhet az ügyfél
- ha a kérelem valamilyen jog engedély kiadásáról szól, akkor az engedély, jog megadását a megadottnak kell tekinteni, ha nem tesz semmit a szerv
SZABÁLYOK:
- kérelemről jegyzőkönyvet készít a közigazgatási szerv, az ügyfél aláírja. Jegyzőkönyv szakértő meghall., tanúvall., hangfelvétel is jegyzőkönyvnek minősül. Meghat. kell a szervet, jogot, kötelességet, helyet, időt,
- ügyfél meghatalmazottja is eljárhat (nagykorú, cselekvőképes), iratokból ő is kap
- ha ügyfél meghatározatlan helyen tartózkodik → ügygondnok kiállítása a gyámhatóság által
- ügyintéző nem vehet részt saját ügyében, felsőfokú ügyintéző nem vehet részt olyan ügyben melyben ő volt az elsőfokú ügyintéző
- tárgyilagosság megítélése: ha tárgyilagosság nem valószínű → elfogulatlansági eljárást indíthat az ügyfél /ha hozzátartozója vagy barátja ügyében határozna/ az ügyintéző a közigazgatási szerv vezetője dönt. Az egész közigazgatási szerv ellen is lehet benyújtani elfogultsági indítványt
- Idézés: személyes megjelenésre szólít fel benne hely, idő meghat. Úgy kell készíteni, hogy legalább 5 nappal a meghallgatás előtt megkapja az ügyfél.
Ha az ügyfél kezdeményezte az eljárást, akkor nem kötelezhető megjelenésre, meghallgatásra hívható.
Idézés elmulasztásainak szankciói vannak. Milyen ügyben milyen minőségben miért akarják meghallgatni, elmulasztásnak következményét tart. (bírság ismételt hiányzás esetén rendőrség által elővezettethető)
Fegyveres testület tagjait parancsnok útján kell beidézni.
ha utólag igazolják a mulasztást, és menetközben bírságoz szabtak ki vagy elővezettek, utólag a határozat megszüntethető.
Idézés telefonon is lehetséges, bírságot, elővezetést nem lehet szankcióként alkalmazni
- Bizonyítási eljárás: nyilatkozat, szemle, iratok bemutatása, szakértői vélemény, tanúvallomás
ügyfél bármikor nyilatkozatot tehet az eljárás során, de ha nem nyújt be valamit, akkor a bíróság a rendelkező adatok alapján dönt vagy ha nem elegendő megszünteti az eljárást.
ha valamilyen irat nehezen beszerezhető, tartalmáról nyilatkozatot tehet.
- Tanúskodás:
bárki meghallgatható, kivéve akitől bizonyítható vallomás nem várható vagy állami, szolgálati titoktartási kötelezettségével él illetve ha az ügyfél hozzátartozója
megtagadható, ha a tanú magát vagy családtagját bűncselekmény elkövetésével vádolhatja
tanúval szembe ugyanazon szabályok alkalmazhatóak (elővezetni, idézni, meghallgatni)
régen büntethető volt ha valaki hozzátartozóval szemben nem tanúskodott
Szemle: tárgyat vizsgálnak vagy helyszíni szemlét végeznek
Szakértő: az általa kirendelt szakértőn kívül más szakértőt is kirendelhet (ha az ügyfél állja a költségeket)
nem járhat el szakértőként, akinek saját vagy hozzátartozója ügyéről van szó
Tolmács: idegen nyelv, siketek, némák esetében
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
