A szociális törvény szerkezete

1. a szociális igazgatással kapcsolatos elvek, fogalmak
2. pénzbeli ellátások: normatív ellátások, diszkrecionális ellátások
3. természetbeli ellátások
4. személyes ellátások (alap és szakosított ellátások)
5. szabályok az intézményi ellátásokra
6. finanszírozási szabályok

Alapelvek, célok és hatályok

• szociális ellátórendszer megszervezése
• törvényi minimumokat rögzit
• saját költségre a települési önkormányzatoknak plusz feladatokat találhat ki
• szubszidiraitás állam vesz át feladatokat a családtól, helyi közösségtől

Hatálya:

• személyi hatály: Magyarországon élő magyarok
• bevándorlási engedéllyel itt élők
• menekültek
• életmentő E. Tanács kartáját aláírók
• E. U. Gazdasági térségből itt tartózkodva jogosultak és családtagjaik

Feladatok, Hatáskörök

• Települési önkormányzat: képviselői és jegyzői látják el
• Besegít a szociális hatóság is

Eljárások:

• Államigazgatási eljárások szubszidiális jelleggel jelennek meg
• A hajléktalanok bárhol igénybe vehetnek szolgáltatást (nyilatkozniuk kell tartózkodási helyükröl)
• Határidöket egyszer tizenöt napra lehet módosítani
• Kérelmezönek igazolni kell a csaladi jovedelmet is (környezet tanulmany folytatható ahol a rezsit és a bevételt vizsgálják)
• Bizonyitasi eljáras diszkrecionalis (biróság dönt vizsgálat)
• Eljárások illetek, költség mentesek
• Jogosulatlan ellátás visszakövetelhetö  (csak a rosszhiszemü, és csak 3 hónapig)

Idöskoruak járadéka, átmeneti segély

Az idöskoruak járadéka olyan szociális pénzbeli ellátás, amelyet a szociális rászorultságtól függöen a települési önkormányzat nyujt a jogosultsági feltételeknek megfelelö idöskoruaknak .  

A települési önkormányzat olyan idöskoru személyek részére nyujtja ezt a ellátást, akik nem rendelkeznek megélhetést biztosító jövedelemmel.  

Azonban csak olyan személy veheti igénybe az idöskoruak járadékát, aki a 62. életévet vagy a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és  

1.    egyedülálló személyként a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át, azaz 22 040 Ft-ot; vagy

2.    nem egyedülálló személyként egy före jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, azaz 18 560 Ft-ot .

Bizonyos esetekben nem nyujtható az ellátás, illetve a folyósítást meg kell szüntetni. Ebbe az esetkörbe tartozik, ha az igénylö, vagy az ellátást igénybe vevö személy  

1.    elözetes letartóztatásban van, elzárás illetve szabadságvesztés büntetését tölti;

2.    3 hónapot meghaladó idötartamot tölt külföldön; vagy

3.    lakóhelyét egy másik állam területére helyezi át és ott életvitelszerüen letelepedik .

Az idöskoruak járadékát havonta folyósítják, amelynek összege attól függ, hogy a jogosult egyedülálló vagy sem, illetve rendelkezik-e jövedelemmel vagy jövedelme egyáltalán nincsen.  

Jövedelemmel nem rendelkezö jogosult esetén a járadék összege:  

1.    ha a jogosult egyedülálló: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95 %-a, azaz 22 040 Ft;

2.    ha a jogosult nem egyedülálló, akkor az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a, azaz 18 560 Ft.

Jövedelemmel rendelkezö jogosult esetén:  

1.    ha a jogosult egyedülálló: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 95 %-ának és a jogosult havi jövedelmének különbözete;

2.    ha nem egyedülálló: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 80 %-ának és a jogosult havi jövedelmének különbözete .

A rendszeres szociális segély

A rendszeres szociális segély, olyan szociális rászorultságtól függö pénzbeli ellátás, amelyet a települési önkormányzatok biztosítanak a jogosultsági feltételeknek megfelelö igénylöknek .  

A települési önkormányzatok annak a személynek nyujtanak rendszeres szociális segélyt, aki  

1.    18. életévét betöltötte és aktív koru, továbbá

o  aa) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette; vagy

o  ab) vakok személyi járadékában részesül; illetöleg

o  ac) fogyatékossági támogatásban részesül.

aktív koru nem foglalkoztatott, feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított .

A rendszeres szociális segély hajléktalan személyek részére is megállapítható és folyósítható .  

A rendszeres szociális segély összege havonta  

1.    jövedelemmel nem rendelkezö jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a, azaz 18 560 Ft; aktív koru nem foglalkoztatott személy esetén 70 %-a, azaz 16 240 Ft;

2.    jövedelemmel rendelkezö jogosult esetén a fenti összegnek illetve a jogosult havi jövedelmének különbözete .

A rendszeres szociális segély nem folyósítható, illetve azt meg kell szüntetni  

1.    olyan személy esetében, aki egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, kivéve, ha annak összege nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

o  aa) a 18. életévet betöltött aktív koru jogosultak esetén a 80-át, azaz 18 560 forintot ;

o  ab) az aktív koru nem foglalkoztatott jogosultaknál pedig 70 %-át, azaz 16 240 forintot ;

2.    olyan személy esetében, aki elözetes letartóztatásban van, elzárás büntetését illetve szabadságvesztés büntetését tölti;

3.    olyan személy esetében, aki a vonatkozó EU jogszabályok alapján jogosult a segélyre, és tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták ;

A rendszeres szociális segély folyósítása szünetel, ha az aktív koru nem foglalkoztatott személy a települési önkormányzat által szervezett foglalkozásban vesz részt. Nem tartozik ebbe a körbe az alkalmi munkavállalói könyvvel történö foglalkoztatás .  

Ha a rendszeres szociális segélyben részesülö személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják, akkor ezt a munkavállalói könyvet köteles a települési önkormányzat jegyzöjének bemutatni, legkésöbb a tárgyhót követö hónap elsö munkanapján.  

Az önkormányzat a tárgyhóra járó segély összegét a segély szüneteltetésének idötartamára jutó valamint az alkalmi munkavállalási napokra jutó segély összegével csökkenti .  

A lakásfenntartási támogatás

A települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyujthat annak a családnak vagy személynek, aki a lakásával kapcsolatos költségeit nehezen vagy egyáltalán nem képes fedezni, és a jogszabályokban meghatározott feltételeknek eleget tesz. A települési önkormányzatnak az alábbi szociálisan rászorult személyeknek, családoknak kell lakásfenntartási támogatást nyujtania:  

1.    a szociális törvényben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (normatív lakásfenntartási támogatás),

2.    az adósságkezelési szolgáltatásban részesülö személynek,

3.    az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (helyi lakásfenntartási támogatás) .

A helyi lakásfenntartási támogatás megállapításának feltételei   

A települési önkormányzat rendeletében határozza meg a helyi lakásfenntartási támogatás  

1.    jogosultsági feltételeit,

2.    eljárási szabályait és

3.    összegét.

A normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság és költség   

1.    ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

2.    ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

3.    ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

4.    ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

5.    ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,  

A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a család jövedelmétöl és az elismert költségtöl függ. A támogatás összege:  

1.    az elismert lakásfenntartási költség 20 %-a, ha az egy före jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (vagyis a nyugdíjminimumnak) 50 százalékát (2004-ben 11.600 forint) ;

2.    a szociális törvényben rögzített - az egy före jutó havi jövedelmet és a nyugdíjminimumot is tartalmazó -képlet alapján kiszámított összeg, amely nem lehet 2500 forintnál kevesebb, ha az egy före jutó jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum felét .

A kérelmezö a lakásfenntartási támogatással kapcsolatos határozattal szemben a közléstöl számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a sérelmezett határozatot hozó szervnél kell benyujtani. Ez a szerv 8 napon belül a kérelemnek megfelelöen módosítja, kijavítja vagy kiegészíti határozatát, ellenkezö esetben ahhoz a felettes szervhez köteles továbbítani a fellebbezést, amely azt el fogja bírálni .  

Az ápolási díj és a temetési segély

Az ápolási díj olyan szociális rászorultságtól függö pénzbeli ellátás, amelyet a gondozásra szoruló személyek otthoni ápolását ellátó nagykoru hozzátartozók vehetnek igénybe.

Ápolási díjra a jegyes kivétel minden hozzátartozó jogosult lehet. Az ápolási díj szempontjából hozzátartozónak kell tekinteni  

1.    a házastársat;

2.    az egyeneságbeli rokont;

3.    az örökbefogadott, a mostoha- és a neveltgyermeket;

4.    az örökbefogadó-, mostoha- és nevelöszülöt;

5.    a testvért;

6.    az élettársat;

7.    az egyeneságbeli rokon házastársát;

8.    a házastárs egyeneságbeli rokonát és testvérét, valamint

9.    a testvér házastársát .

Az ápolási díj igénybevételének további feltétele, hogy a hozzátartozó önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló  sulyosan fogyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti személyt gondozzon, vagy ápoljon .  

Az ápolási díj összegét a települési önkormányzatok határozzák meg, de az föszabály szerint nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, azaz 23 200 forintnál. Ez alól csak az az eset jelent kivételt, amikor az önkormányzat rendelete alapján a 18. életévet betöltött tartósan beteg személy gondozását végzö személy is részesülhet ápolási díjban. Ilyenkor a díj összege nem lehet alacsonyabb öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-ánál, azaz 18 560 forintnál .  

A már jogosulttá vált személy jogosultságát meg kell szüntetni, ha  

1.    az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé;

2.    az ápolást végzö személy a kötelezettségét nem teljesíti;

3.    az ápolt személy meghal (ez esetben az ápolási díj folyósítását a halál idöpontját követö harmadik hónap elsö napjával kell megszüntetni);

4.    az ápolást végzö személy vagy az ápolt személy lakóhelyét egy másik állam területére helyezi át és ott életvitelszerüen letelepedik vagy

5.    valamilyen jogosultságot kizáró körülmény következik be (például rendszeres pénzbeli ellátásban részesül) .

A temetési segély olyan, szociális rászorultságtól függö pénzbeli ellátás, amelyet a települési önkormányzatok (a továbbiakban: önkormányzat) nyujthatnak a rászorultak részére.

A temetési segélyt biztosító települések képviselö-testületeinek önkormányzati rendeletben kell szabályozniuk a jogosultak körét, valamint az igénylés módját, azaz a temetési segély igénybevételének feltételeit .  

A temetési segély szociális rászorultságtól függö ellátások körébe tartozik, ezért az csak annak a személynek részére állapítható meg, aki  

1.    ugy gondoskodott az elhunyt személy temetéséröl, hogy arra nem volt köteles, vagy

2.    tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyeztetik .

A temetési segély összege nem lehet kevesebb, mint a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10 %-a. A segély a temetési költségek teljes összegét is elérheti viszont abban az esetben, ha a kiadások a kérelmezö vagy családja létfenntartását veszélyeztetik . A személyi jövedelemadó számítása szempontjából a temetési segély adómentes szociális ellátásnak minösül .  

A képviselö-testület rendeletében a temetési segély igénybevételét szabályozhatja olyan formában is, hogy azt egészben vagy részben természetbeni szociális ellátásként biztosítják .