Öregségi, Rokkantsági Nyugdijak, Hozzátartozói Nyugellátások

Az öregségi teljes nyugdíj, a nyugdíjszámítás szabályai

Az öregségi nyugdíj olyan saját jogu nyugellátás, amely meghatározott életkor (öregségi nyugdíjkorhatár) elérését követöen, meghatározott szolgálati idö megszerzése esetén jár.  

Az öregségi teljes nyugdíjra azok a személyek jogosultak,  

1.    akik legalább 20 év szolgálati idöt szereztek és a 62. életévüket betöltötték; vagy

2.    legalább 10 év szolgálati idöt szereztek és 1991. január 1-je elött

• a nök esetében az 55.,
• a férfiak esetében a 60. életévüket betöltötték

Föszabály szerint az öregségi nyugdíjkorhatár egységesen, mind a férfiaknál, mind a nöknél a 62. életév. Ettöl eltéröen - a 62. életévnél korábban - szabályozták az 1947. január 1-je elött született nök és az 1939. január 1-je elött született férfiak nyugdíjkorhatárát.  

Az öregségi nyugdíj iránti igényt  

1.    az igénylö lakóhelye szerint illetékes megyei (fövárosi) nyugdíjbiztosítási igazgatóságoknál és ezek kirendeltségeinél;

2.    ha az igénylö már nyugellátásban részesül, akkor a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál;

Kik kaphatnak korkedvezményt?    

Akik 2005. január 1-je elött az emberi szervezet fokozott igénybevételével járó vagy az egészségre különösen ártalmas munkát végeztek az elöírt öregségi nyugdíjkorhatárból korkedvezményre jogosultak .  

Így korkedvezményre jogosító munkakörnek minösül például a vájároké, a buvároké, vagy a sugárzó, radioaktív anyagokkal dolgozók munkaköre .  

Az irányadó nyugdíjkorhatárhoz képest kétévi korkedvezmény illeti meg  

1.    azt a nöt, aki legalább 8 évet korkedvezményre jogosító munkakörben; valamint

2.    azt a férfit, aki legalább 10 évet korkedvezményre jogosító munkakörben; és

Az öregségi nyugdíj összege    

Az öregségi nyugdíj összegét az elismert szolgálati idö és a figyelembe vehetö havi átlagkereset alapján állapítják meg. A nyugdíj konkrét mértéke a szolgálati idötöl függ.  

Ha valaki nyugdíjkorhatár elérésekor 10 év szolgálati idövel rendelkezik részére a havi átlagkereset 33 %-a állapítható meg öregségi teljes nyugdíjként.  

Az öregségi teljes nyugdíj mértéke  

·      10-töl 25 éves szolgálati idöig évi 2 %-kal;

·      25-töl 36 éves szolgálati idöig évi 1 %-kal;

·      36 évnyi szolgálati idötöl minden további év eseténévi 1,5 %-kal

emelkedik .  

Az öregségi teljes nyugdíj összege azonban a fenti számítás alapján sem lehet kevesebb az évente megállapításra kerülö legkisebb összegnél, amely 2004-ben 23 200 Ft.  

Amennyiben a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset még ezt az összeget sem éri el, ugy a nyugdíj összege megegyezik a havi átlagkereset összegével .  

Amennyiben valaki magánynyugdíj pénztári tag is volt és az egyéni számláján lévö összeget saját döntése alapján nem utalta át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, a részére folyósítható öregségi nyugdíj összege a fenti módon meghatározott összeg 75 %-a lesz .  

A folyósított nyugdíjak értékének megörzése érdekében a nyugellátásokat minden év januárjában emelik  

1.    az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedés; és

2.    a tervezett országos nettó átlagkereset növekedés

figyelembe vételével .  

Az elörehozott és a csökkentett összegü elörehozott nyugdíj 

Az elörehozott öregségi nyugdíjra azok jogosultak, akik már az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelözöen megszerezték az elöírt szolgálati idöt.  

Ez alapján a nök az öregségi nyugdíjkorhatár elérést megelözöen 5 évvel alacsonyabb életkorban, de legkorábban az 55. életév betöltésétöl is jogosulttá válhatnak a nyugdíjra.

A férfiak esetében az elörehozott öregségi nyugdíjra a nyugdíjkorhatár betöltését megelözöen, csak a 60. életév betöltését követöen van lehetöség.

Csökkentett összegü elörehozott öregségi nyugdíj    

Az elörehozott öregségi nyugdíj speciális esete a csökkentett összegü elörehozott öregségi nyugdíj. Ez a nyugellátási forma abban az esetben állapítható meg, ha a születési év alapján a fent meghatározott szolgálati idöböl legfeljebb 5 év hiányzik. Ilyenkor, amennyiben a jogosult személy kéri megállapítható részére a nyugellátás, de csak csökkentett összegben.  

Például akinek a szükséges szolgálati idejéböl 5 év hiányzik, annyiszor 0,5 %-kal csökkentett nyugdíjra jogosult, ahányszor 30 nap hiányzik a nyugdíjra jogosító korhatár eléréséhez .  

Az elörehozott öregségi nyugdíj feltételeinek megállapításakor a gyermeket szülö nök és a gyermeket saját háztartásukban legalább 10 évig nevelö személyek további kedvezményeket is igénybe vehetnek.  

Ebben az esetben ugyanis a szolgálati idöbe  gyermekenként egy év; tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek esetén gyermekenként másfél év beszámítható.  

Fontos tudni, hogy ez a kedvezmény azonban legfeljebb három gyermek után vehetö igénybe és kizárólag akkor, ha az elörehozott öregségi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idö hiányzik .  

A rokkantsági nyugdíj

A rokkantsági nyugdíj olyan nyugellátási forma, amelyre az öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érö megrokkant személyek meghatározott szolgálati idö megszerzése után jogosultak

A rokkantsági nyugdíjra csak az lehet jogosult, aki rokkantnak minösül; a szükséges szolgálati idöt megszerezte; és rendszeresen nem dolgozik vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás elötti kereseténél .

A rokkantság megállapítása   

A rokkantságot és annak fokozatát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértöi Intézetének orvosi bizottságai véleményezik .  

Rokkantnak kell tekinteni életkortól függetlenül minden olyan személyt, aki  egészségromlás, továbbá testi vagy szellemi fogyatkozás következtében; a munkaképességét 67 %-ban elvesztette; és az állapotában javulás egy évig nem várható

A rokkantságnak három fokozata lehet:  

1.    a III. rokkantsági csoportba tartoznak azok a rokkant személyek, akik nem teljesen munkaképtelenek;

2.    a II. rokkantsági csoportba tartoznak azok a rokkant személyek, akik teljesen munkaképtelenek, de mások gondozására nem szorulnak;

3.    az I. rokkantsági csoportba tartoznak azok a rokkant személyek, akik teljesen munkaképtelenek és mások gondozására szorulnak .

A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idö számításakor mindig a megrokkanás idöpontjában már betöltött életkort kell figyelembe venni .  

A korkedvezményre jogosító munkakörben dolgoznak mindazok, akik a szervezet fokozott igénybevételével járó, vagy az egészségre különösen ártalmas munkát végeznek. Így korkedvezményre jogosító munkakörnek minösül például a föld alatti bányában dolgozók. A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság további feltétele az, hogy a rokkant személy nem dolgozhat rendszeresen.  

Ki nem jogosult rokkantsági nyugdíjra?   

A rokkantsági nyugdíjra nem lehet jogosult az  

1.    aki öregségi - elörehozott öregségi - nyugdíjas;

2.    aki baleseti rokkantsági nyugdíjas;

3.    aki saját rokkantságát szándékosan idézte elö;

4.    aki az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte.

Rokkantsági résznyugdíjra azok a rokkant személyek jogosultak, akik nem rendelkeznek az elöírt szolgálati idövel, de a rokkantsági nyugdíj egyéb feltételeinek megfelelnek.  

Mennyi a rokkantsági nyugdíj összege?   

A rokkantsági nyugdíj mértéke függa megrokkanás idöpontjában betöltött életkortól; a megszerzett szolgálati idö tartamától; és a a rokkantság fokától

Ennek megfelelöen a 2004-ben megállapított rokkantsági nyugdíj legkisebb összege

1.    a III. rokkantsági csoportban havi 23 200 Ft-nál;

2.    a II. rokkantsági csoportban havi 24 290 Ft-nál;

3.    az I. rokkantsági csoportban havi 25 160 Ft-nál

 A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszünik,  ha a nyugdíjas orvosi szakvélemény szerint már nem rokkant; vagy ha rokkant ugyan, de már rendszeresen dolgozik; vagy keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás elötti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne .

Az árvaellátás

Árvaellátásra az a gyermek jogosult - ideértve a házasságban, vagy az élettársi közösségben együtt élök egy háztartásban közösen nevelt, korábbi házasságból, élettársi együttélésböl származó gyermeket is - akinek szülöje haláláig az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idöt megszerezte vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg .

Árvaellátás jár a testvérnek és az unokának is, ha öt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs .

Az örökbe fogadott gyermek, valamint a mostohagyermek részére az árvaellátás a vér szerinti gyermekkel azonos feltételekkel jár. Az örökbe fogadott gyermeknek vér szerinti szülöje jogán árvaellátás nem jár. Kivételt képez, ha a gyermeket a vér szerinti szülö házastársa fogadta örökbe .

Mikortól jár az árvaellátás?   

Az árvaellátás a szülö elhalálozása napjától az árva 16. életévének betöltéséig jár, iskolai tanulmányokra tekintet nélkül. A 16. életévét betöltött árva akkor jogosult továbbra is az árvaellátásra, ha oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az ellátás azonban legfeljebb az árva 25. életévének betöltéséig jár.

Az árvaellátás összege   

Az árvaellátás árvánként annak a nyugdíjnak a 30%-a, ami az elhunytat öregségi, rokkantsági nyugdíjként, baleseti rokkantsági nyugdíjként halála idöpontjában megillette vagy megillette volna . Ezzel szemben a nyugdíj 60%-a jár árvaellátásként annak a gyermeknek, 1) akinek mindkét szülöje elhunyt, 2) akinek életben lévö szülöje rokkant .  

A 2003. december 31-ét követö, de 2005. január 1-ét megelözö idöponttól megállapított árvaellátás legkisebb összege 19 750 Ft .  

Az özvegyi nyugdíj

Ki jogosult özvegyi nyugdíjra?   

Az özvegyi nyugdíj az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülö, de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy  házastársának, meghatározott feltételek mellett élettársának, valamint elvált házastársának

járó nyugellátás .  

Ha a bíróság jogerös ítélete szerint valaki szándékosan okozta hozzátartozója halálát, az nem kaphat hozzátartozói nyugellátást .  

Az özvegyi nyugdíjra jogosultság további feltételei   

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszünését követöen özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor  a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy rokkant (munkaképességét 67%-ban elvesztette), vagy házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik .

Az özvegyi nyugdíj összege   

Ha az özvegy az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy rokkant, 50%-a annak az nyugdíjnak, amely az elhunytat halála idöpontjában megillette vagy megillette volna .

Ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, de legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik, az özvegyi nyugdíj 30 %-a annak az öregségi, nyugdíjnak, amely az elhunytat halála idöpontjában megillette avagy megillette volna.

Az igénybejelentéshez mellékelni kell:  a halotti anyakönyvi kivonatot, a házassági anyakönyvi kivonatot, illetöleg ha a kérelmezö élettárs, az együttélést alátámasztó hatósági igazolványt .