Szocpol2003 website
Menü
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Eddigi látogatóink:
Indulás: 2004-11-20
 
A pontos idő:
 
Naptár
2017. Március
HKSCPSV
27
28
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
<<   >>
 
Szocjog anyagok
Szocjog anyagok : szocjog tételek

szocjog tételek

t4d6  2005.01.24. 11:38

>>>

1. A társadalombiztosítás alapelvei, a társadalombiztosítási jogviszony jellemzői

A társadalombiztosítás kötelező, erre jogszabály van. Fakultatív: nem törvényes kötelezettség alapján, önkéntes (egyén saját belátása, ill. a munkáltató döntése).

Finanszírozás alapján megkülönböztetünk

-tőkefedezeti járulékfizetést: tőkét befektetik, kamatoztatják. De ez túl hosszú időszak ahhoz, hogy a jelenlegi igényeket kielégítse, 20as évek 40éves felhalmozási időszakból tették ezt.

-a költségvetéstől elkülönült: a kezdeti 20éves időszakban kevesebb idős ember volt, a bennmaradt többletet igyekeztek megforgatni. Skandinávok: energiatermelő cégekben vásárolnak üzletrészt a fennmaradt vagyonból.

A jogosultságok felől való felosztás:

-univerzális TB modell: kötelező tagság, vagy mindenki azonos összeget fizet, vagy az egyén keresetének bizonyos %-át.

-biztosítási alapú TB modell: a befizetésekkel arányosak lesznek a kifizetések, a járulék egy részét kifejezetten a nyugdíjalapba fizetik. Alapnyugdíj mindenkinek jár, függetlenül attól, hogy mennyit fizetett.

-vegyes rendszer

TB jogviszony keletkezése:

- törvény által: hatályos törvény, rendeletek alapján.

- közjogi jellege van: közhatalom birtokában közjogi eszközökkel kikényszerítsék.

- TB szervek köztestületként tevékenykednek, monopolhelyzetben vannak, nincs versenyhelyzet→ kényszerű jogviszony. Állami felügyelet alatt áll, államilag irányított, állami szankciót alkalmaz.

Alanyai: kedvezményezett (jogokat szerez, rá kötik meg a biztosítást), TB szerv (jogosultságokat állapít meg), munkáltató (a kedvezményezett rajta keresztül teljesíti kötelezettségeit, bértömeg 33%át adja járulékokra, munkáltatónak adatszolgáltatói feladata is van, 100 főnél több foglalkoztatottnál kockázatokat is ő állapítja meg.).

Biztosítási elv: a juttatások mértéke viszonyuljon a hozzájárulásokhoz. Ez az elv az eü. biztosításban nem érvényesül.

Szolidaritási elv: a rosszabb helyzetű személyek járjanak jobban, a befizetéséhez képest (arányosan) kapjon vissza többet.

Önkormányzatiság elve: nyugdíjalapok ezen az elven működnek, azaz hogy az önkormányzati testületek döntenek. M.o-n ez nem tud érvényesülni.

 

2. A táppénz

Pénzbeli eü.-i ellátási forma. Feltétele: munkaviszony, ill. TB biztosított legyen az egyén. A táppénz saját betegség miatt jár elsősorban, de gyermeket nevelő szülő is jogosult rá (gyermek 12 éves koráig, minél kisebb, annál több napig tart), ill. ha valaki járványügyi zárlat alá kerül. Jogosultság: a biztosítási idő alatt illeti meg az egyént, ill. az azt követő 3. napig.

Táppénz időtartama: orvosi igazolás a keresőképtelenség időtartamáról (max. 1 év), miután orvosi megítélés szerint visszanyeri munkaképességét, ismét munkába állhat. Ha nem nyeri vissza, leszázalékolási eljárást kell az egyénnek kérvényeznie. Ha valaki 1 évnél kevesebb ideig volt folyamatosan biztosított, akkor az időtartam szerint kap táppénzt. Fizetés nélküli szabadság nem szakítja meg a táppénzre való jogosultságát 30 napon belül.

Táppénz összege: keresőképtelenség kezdetének napját megelőző 1 naptári év átlagkeresetének 60%-a, ha folyamatos volt a munkaviszony/biztosítottság. Ha 2 év volt folyamatos: 70%. A táppénz kifizetésének első 15 napját a munkáltató állja. 16. naptól az 1/3-át.

 

 

 

3. A terhességi-gyermekágyi segély  

A terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) azoknak a szülő nőknek jár, akik a gyermekük születését megelőző két esztendőben legalább 180 napon keresztül az egészségbiztosítás szempontjából biztosítottnak minősültek. Egészségbiztosítás szempontjából biztosítottnak tekinthetők mindazok, akiknek munkaviszonya, közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonya áll fenn, tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy részmunkaidőben történik a foglalkoztatásuk.  

Az egészségbiztosítás ellátásait (így a terhességi-gyermekágyi segélyt is) azonban mások is igénybe vehetik (pl. bírósági jogviszonyban állók vagy munkanélküli járadékban részesülők vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabban folytatott tanulmányok is .  

A segély igénybevételének további feltétele ezen kívül, hogy:  

·      a gyermek a biztosítás időtartama alatt, például a munkaviszony fennállása alatt szülessen; vagy

·      a gyermek a biztosítás megszűnését, például a munkaviszony megszűnését követő negyvenkét napon belül szülessen; vagy

Nem jár a terhességi-gyermekágyi segély annak a biztosítottnak, aki a szülési szabadság ideje alatt a teljes keresetet megkapja.

A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadság ideje alatt illeti meg a szülő nőket. Ennek maximális időtartama 24 hét lehet, amelyet úgy kell kiadni a munkavállalónak, hogy ebből négy hét lehetőleg a szülés várható ideje elé essen.  

A szülési szabadság akkor is megilleti a szülő nőt, ha gyermeke halva születik vagy a szabadság alatt elhalálozik.

A terhességi-gyermekágyi segély összege a szülési szabadság kezdő napját megelőző naptári évben keresett jövedelem napi átlagkeresetének 70-%-a. Ez az összeg a szülési szabadság időtartama alatt illeti meg azt az anyát, vagy azt a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nőt, aki a fent részletezett jogszabályi feltételeknek megfelel .  

A terhességi-gyermekágyi segély iránti igényt a biztosított személynek szóban vagy írásban a foglalkoztatójánál (pl. a munkáltatónál) kell kérelmeznie.

A terhességi gyermekágyi segély iránti kérelem igénylése és az ezzel kapcsolatos összes eljárás is illeték- és költségmentes.  

 

4. Az egészségügy természetbeni szolgáltatásaira való jogosultság szabályozása

 

 

5. Az öregségi teljes nyugdíj, a nyugdíjszámítás szabályai

Az öregségi nyugdíj olyan saját jogú nyugellátás, amely meghatározott életkor (öregségi nyugdíjkorhatár) elérését követően, meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén jár.  

Az öregségi teljes nyugdíjra azok a személyek jogosultak,  

1.   akik legalább 20 év szolgálati időt szereztek és a 62. életévüket betöltötték; vagy

2.   legalább 10 év szolgálati időt szereztek és 1991. január 1-je előtt

o  a nők esetében az 55.,

o  a férfiak esetében a 60. életévüket betöltötték

Főszabály szerint az öregségi nyugdíjkorhatár egységesen, mind a férfiaknál, mind a nőknél a 62. életév. Ettől eltérően - a 62. életévnél korábban - szabályozták az 1947. január 1-je előtt született nők és az 1939. január 1-je előtt született férfiak nyugdíjkorhatárát.  

Az öregségi nyugdíj iránti igényt  

1.   az igénylő lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) nyugdíjbiztosítási igazgatóságoknál és ezek kirendeltségeinél;

2.   ha az igénylő már nyugellátásban részesül, akkor a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál;

Kik kaphatnak korkedvezményt?    

Akik 2005. január 1-je előtt az emberi szervezet fokozott igénybevételével járó vagy az egészségre különösen ártalmas munkát végeztek az előírt öregségi nyugdíjkorhatárból korkedvezményre jogosultak .  

Így korkedvezményre jogosító munkakörnek minősül például a vájároké, a búvároké, vagy a sugárzó, radioaktív anyagokkal dolgozók munkaköre .  

Az irányadó nyugdíjkorhatárhoz képest kétévi korkedvezmény illeti meg  

1.   azt a nőt, aki legalább 8 évet korkedvezményre jogosító munkakörben; valamint

2.   azt a férfit, aki legalább 10 évet korkedvezményre jogosító munkakörben; és

Az öregségi nyugdíj összege    

Az öregségi nyugdíj összegét az elismert szolgálati idő és a figyelembe vehető havi átlagkereset alapján állapítják meg. A nyugdíj konkrét mértéke a szolgálati időtől függ.  

Ha valaki nyugdíjkorhatár elérésekor 10 év szolgálati idővel rendelkezik részére a havi átlagkereset 33 %-a állapítható meg öregségi teljes nyugdíjként.  

Az öregségi teljes nyugdíj mértéke  

·      10-től 25 éves szolgálati időig évi 2 %-kal;

·      25-től 36 éves szolgálati időig évi 1 %-kal;

·      36 évnyi szolgálati időtől minden további év eseténévi 1,5 %-kal

emelkedik .  

Az öregségi teljes nyugdíj összege azonban a fenti számítás alapján sem lehet kevesebb az évente megállapításra kerülő legkisebb összegnél, amely 2004-ben 23 200 Ft.  

Amennyiben a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset még ezt az összeget sem éri el, úgy a nyugdíj összege megegyezik a havi átlagkereset összegével .  

Amennyiben valaki magánynyugdíj pénztári tag is volt és az egyéni számláján lévő összeget saját döntése alapján nem utalta át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, a részére folyósítható öregségi nyugdíj összege a fenti módon meghatározott összeg 75 %-a lesz .  

A folyósított nyugdíjak értékének megőrzése érdekében a nyugellátásokat minden év januárjában emelik  

1.   az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedés; és

2.   a tervezett országos nettó átlagkereset növekedés

figyelembe vételével .  

 

6. Az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott nyugdíj 

Az előrehozott öregségi nyugdíjra azok jogosultak, akik már az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően megszerezték az előírt szolgálati időt.  

Ez alapján a nők az öregségi nyugdíjkorhatár elérést megelőzően 5 évvel alacsonyabb életkorban, de legkorábban az 55. életév betöltésétől is jogosulttá válhatnak a nyugdíjra.

A férfiak esetében az előrehozott öregségi nyugdíjra a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően, csak a 60. életév betöltését követően van lehetőség.

Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj    

Az előrehozott öregségi nyugdíj speciális esete a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj. Ez a nyugellátási forma abban az esetben állapítható meg, ha a születési év alapján a fent meghatározott szolgálati időből legfeljebb 5 év hiányzik. Ilyenkor, amennyiben a jogosult személy kéri megállapítható részére a nyugellátás, de csak csökkentett összegben.  

Például akinek a szükséges szolgálati idejéből 5 év hiányzik, annyiszor 0,5 %-kal csökkentett nyugdíjra jogosult, ahányszor 30 nap hiányzik a nyugdíjra jogosító korhatár eléréséhez .  

Az előrehozott öregségi nyugdíj feltételeinek megállapításakor a gyermeket szülő nők és a gyermeket saját háztartásukban legalább 10 évig nevelő személyek további kedvezményeket is igénybe vehetnek.  

Ebben az esetben ugyanis a szolgálati időbe  gyermekenként egy év; tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek esetén gyermekenként másfél év beszámítható.  

Fontos tudni, hogy ez a kedvezmény azonban legfeljebb három gyermek után vehető igénybe és kizárólag akkor, ha az előrehozott öregségi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő hiányzik .  

 

7. A rokkantsági nyugdíj

A rokkantsági nyugdíj olyan nyugellátási forma, amelyre az öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő megrokkant személyek meghatározott szolgálati idő megszerzése után jogosultak

A rokkantsági nyugdíjra csak az lehet jogosult, aki rokkantnak minősül; a szükséges szolgálati időt megszerezte; és rendszeresen nem dolgozik vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél .

A rokkantság megállapítása   

A rokkantságot és annak fokozatát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének orvosi bizottságai véleményezik .  

Rokkantnak kell tekinteni életkortól függetlenül minden olyan személyt, aki  egészségromlás, továbbá testi vagy szellemi fogyatkozás következtében; a munkaképességét 67 %-ban elvesztette; és az állapotában javulás egy évig nem várható

A rokkantságnak három fokozata lehet:  

1.   a III. rokkantsági csoportba tartoznak azok a rokkant személyek, akik nem teljesen munkaképtelenek;

2.   a II. rokkantsági csoportba tartoznak azok a rokkant személyek, akik teljesen munkaképtelenek, de mások gondozására nem szorulnak;

3.   az I. rokkantsági csoportba tartoznak azok a rokkant személyek, akik teljesen munkaképtelenek és mások gondozására szorulnak .

A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő számításakor mindig a megrokkanás időpontjában már betöltött életkort kell figyelembe venni .  

A korkedvezményre jogosító munkakörben dolgoznak mindazok, akik a szervezet fokozott igénybevételével járó, vagy az egészségre különösen ártalmas munkát végeznek. Így korkedvezményre jogosító munkakörnek minősül például a föld alatti bányában dolgozók. A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság további feltétele az, hogy a rokkant személy nem dolgozhat rendszeresen.  

Ki nem jogosult rokkantsági nyugdíjra?   

A rokkantsági nyugdíjra nem lehet jogosult az  

1.   aki öregségi - előrehozott öregségi - nyugdíjas;

2.   aki baleseti rokkantsági nyugdíjas;

3.   aki saját rokkantságát szándékosan idézte elő;

4.   aki az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte.

Rokkantsági résznyugdíjra azok a rokkant személyek jogosultak, akik nem rendelkeznek az előírt szolgálati idővel, de a rokkantsági nyugdíj egyéb feltételeinek megfelelnek.  

Mennyi a rokkantsági nyugdíj összege?   

A rokkantsági nyugdíj mértéke függa megrokkanás időpontjában betöltött életkortól; a megszerzett szolgálati idő tartamától; és a a rokkantság fokától

Ennek megfelelően a 2004-ben megállapított rokkantsági nyugdíj legkisebb összege

1.   a III. rokkantsági csoportban havi 23 200 Ft-nál;

2.   a II. rokkantsági csoportban havi 24 290 Ft-nál;

3.   az I. rokkantsági csoportban havi 25 160 Ft-nál

 A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszűnik,  ha a nyugdíjas orvosi szakvélemény szerint már nem rokkant; vagy ha rokkant ugyan, de már rendszeresen dolgozik; vagy keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne .

 

8. A hozzátartozói nyugellátások rendszere és jellemzői

 

9. Az árvaellátás

Árvaellátásra az a gyermek jogosult - ideértve a házasságban, vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt, korábbi házasságból, élettársi együttélésből származó gyermeket is - akinek szülője haláláig az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg .

Árvaellátás jár a testvérnek és az unokának is, ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs .

Az örökbe fogadott gyermek, valamint a mostohagyermek részére az árvaellátás a vér szerinti gyermekkel azonos feltételekkel jár. Az örökbe fogadott gyermeknek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár. Kivételt képez, ha a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadta örökbe .

Mikortól jár az árvaellátás?   

Az árvaellátás a szülő elhalálozása napjától az árva 16. életévének betöltéséig jár, iskolai tanulmányokra tekintet nélkül. A 16. életévét betöltött árva akkor jogosult továbbra is az árvaellátásra, ha oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az ellátás azonban legfeljebb az árva 25. életévének betöltéséig jár.

Az árvaellátás összege   

Az árvaellátás árvánként annak a nyugdíjnak a 30%-a, ami az elhunytat öregségi, rokkantsági nyugdíjként, baleseti rokkantsági nyugdíjként halála időpontjában megillette vagy megillette volna . Ezzel szemben a nyugdíj 60%-a jár árvaellátásként annak a gyermeknek, 1) akinek mindkét szülője elhunyt, 2) akinek életben lévő szülője rokkant .  

A 2003. december 31-ét követő, de 2005. január 1-ét megelőző időponttól megállapított árvaellátás legkisebb összege 19 750 Ft .  

 

 

 

 

 

10. Az özvegyi nyugdíj

Ki jogosult özvegyi nyugdíjra?   

Az özvegyi nyugdíj az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy  házastársának, meghatározott feltételek mellett élettársának, valamint elvált házastársának

járó nyugellátás .  

Ha a bíróság jogerős ítélete szerint valaki szándékosan okozta hozzátartozója halálát, az nem kaphat hozzátartozói nyugellátást .  

Az özvegyi nyugdíjra jogosultság további feltételei   

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor  a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy rokkant (munkaképességét 67%-ban elvesztette), vagy házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik .

Az özvegyi nyugdíj összege   

Ha az özvegy az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy rokkant, 50%-a annak az nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette vagy megillette volna .

Ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, de legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik, az özvegyi nyugdíj 30 %-a annak az öregségi, nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette avagy megillette volna.

Az igénybejelentéshez mellékelni kell:  a halotti anyakönyvi kivonatot, a házassági anyakönyvi kivonatot, illetőleg ha a kérelmező élettárs, az együttélést alátámasztó hatósági igazolványt .

 

16. Munkanélküli járadék

Munkanélküli járadékban csak az a személy részesülhet, aki:  munkanélküli, és a munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalább kétszáz nap munkaviszonnyal rendelkezik, valamint rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, munkát akar vállalni, de az illetékes munkaügyi központ nem tud számára megfelelő munkahelyet felajánlani .

Munkanélkülinek az a személy tekinthető, aki  

1.   munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik,

2.   oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat,

3.   öregségi nyugdíjra nem jogosult,

4.   az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat,

5.   elhelyezkedése érdekében együttműködik a munkaügyi központ kirendeltségével, és akit

6.   a kirendeltség munkanélküliként nyilvántart.

A járadék összegét a munkanélkülinek a munkanélkülivé válását megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkeresetének alapulvételével kell kiszámítani. Ha a munkanélküli több munkaadóval állt munkaviszonyban az adott időszakban, akkor valamennyi munkáltatónál elért átlagkereset alapján kell a járadék összegét kiszámítani.  

A járadék összege a fentiek alapján meghatározott járadékalap 65%-a. Az összegnek alsó és felső határa van: alsó határa az öregségi nyugdíj - a munkanélküli járadékra jogosultság kezdő napján hatályos - legkisebb összegének 90%-a, felső határa ennek a kétszerese.  

1.   A folyósítás időtartamának megállapításánál a munkanélkülivé válást megelőző négy év alatt munkaviszonyban töltött időt kell vizsgálni.

Meg kell szüntetni a járadék folyósítását, ha a munkanélküli  

1.   kéri,

2.   a munkaügyi központ által felajánlott megfelelő munkahelyet - beleértve a közhasznú munkát is - vagy ingyenes képzési lehetőséget nem fogadja el, illetve a munkaviszony létrejötte neki felróható okból meghiúsul,

3.   öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá,

4.   kereső tevékenységet folytat (kivéve a rövid időtartamú, legfeljebb 90 napig tartó, előre bejelentett kereső tevékenységet, mert ekkor szüneteltetni kell a folyósítást),

5.   olyan képzési lehetőséget fogad el, melynek során a minimálbért elérő rendszeres támogatásban részesül,

6.   oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat,

7.   a járadékfolyósítási idejét kimerítette.

Szüneteltetni kell a járadékot, ha a munkanélküli  

1.   nem tesz eleget annak a kötelezettségének, hogy a kirendeltség által meghatározott időpontban jelentkezzen a kirendeltségen (többszöri mulasztás esetén a mulasztás időtartama ennél a pontnál beleszámít a járadékfolyósítási időbe, a többi esetben nem),

2.   Tgyás-ban, gyedben, gyesben részesül, az ellátás folyósításának időtartamára,

3.   előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, közérdekű munka avagy elzárás büntetését tölti,

4.   katonai vagy polgári szolgálatot teljesít,

5.   rövid időtartamú közhasznú munkát végez,

6.   rövid időtartamú, legfeljebb kilencven napig tartó kereső tevékenységet folytat, feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett,

7.   a munkanélküli járadék minimumának megfelelő keresetpótló juttatásban részesül .

Ha a szünetelés oka megszűnik, az egyéb feltételek fennállása esetén a munkanélküli járadékot tovább kell folyósítani

 
Üzenőfal
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Fontos linkek
 
Egyéb linkek
 

Blog tabuk nélkül.Vigyázat, sok(K) lehet,ez itt nem egy mainstream cukormázas valami:)Folytatásos sztori,furcsa írások..    *****    Brutal Wonderland~ Álarcoshölgy blogja. #kritika #graphics #cikkek #filmek #webkritika #érdekességet katt katt    *****    Meg van írva a csillagokban    *****    ketkes.com    *****    húsvéti receptek, ételek, sütemények    *****    Húsvéti receptek    *****    LUCY HALE MAGYARORSZÁG - ISMERD MEG A HAZUG CSAJOK TÁRSASÁGÁNAK FÕSZEREPLÕJÉT, ARIÁT - LUCY HALE MAGYARORSZÁG    *****    citylifebygirl - városi élet egy lánytól - blog és extra    *****    NaNoWriMo - avagy hogyan írok meg 1 hónap alatt 1 könyvet? Nézz be, és megtudod! :) Még sok más írásom is vár! :)    *****    Leighton Meester - Tudj meg te is mindent a Gossip Girl sikeres színésznõjérõl - Leighton Meester - Interjúk - Cikkek -    *****    Aktív szerepjáték várja folyamatosan az érdeklõdõket! SZEREPJÁTÉK!    *****    citylifebygirl - városi élet egy lánytól - blog és extra    *****    Élõ asztrológiai tanácsadás a SKYPE-on, BECSÜLET KASSZÁS alapon. Fordulj hozzám bizalommal!    *****    "Kedves naplóm... a mai nap más lesz. Ma van az a nap, amikor újra élni fogok." Elena    *****    "- Kell lennie valaminek, amit nem vettünk észre. - Nem. Katherine gyõzött. Hosszú játékot játszott és végül nyert."    *****    "You are my always. And i just want the chance to be yours" A Zöld Íjász imádott álompárja! Ha te is imádod õket katt!    *****    N&#213;NAPI AKCIÓ! CSAK MA! AKCIÓ! N&#213;NAPI AKCIÓ! CSAK MA! AKCIÓ! N&#213;NAPI AKCIÓ! CSAK MA! AKCIÓ!N&#213;NAPI AKCIÓ! CSAK MA! AKCIÓ!    *****    NÕNAPI AKCIÓ! CSAK MA! AKCIÓ! NÕNAPI AKCIÓ! CSAK MA! AKCIÓ! NÕNAPI AKCIÓ! CSAK MA! AKCIÓ!NÕNAPI AKCIÓ! CSAK MA! AKCIÓ!    *****    Megátkozott világ - keresd a Wattpad-en! -- Megátkozott világ - keresd a Wattpad-en! --Megátkozott világ    *****    Sziasztok! Folyamatosan frissül a történetem a Wattpaden. Témája a zombi apokalipszis. Örülnék, ha beleolvasnál! :)