Davis és Moore: A rétegzödés néhány elve

Állítás: a rétegzödés és a társadalmi rend többi része összefügg egymással.

Két különbözö elemzési vonal:

• egyetemes (itt ez a hangsúlyosabb)
• változó

vonások mentén.

A pozíciók rendszerével kapcsolatos a vizsgálódás, nem a pozíciókat betöltö egyénekkel. Tehát, hogy bizonyos pozíciók miért hordoznak presztízst és nem azzal, hogy az egyének hogyan kerülnek oda.

A RÉTEGZŐDÉS FUNKCIONÁLIS SZÜKSÉGSZERŰSÉGE

A társadalom tagjait ösztönözni kell arra, hogy betöltsenek bizonyos pozíciókat és ott elvégezzék a feladataikat. Ezt jutalmakkal lehet segíteni. A jutalmak és elosztásuk a társadalmi rend részévé válik és rétegzödést idéznek elö.

Ezek a jutalmak:

• biztosítják a létfenntartást
• elösegítik a szórakozást
• hozzájárul az önbecsüléshez és az önkiteljesítéshez

Amennyiben a társadalom különbözö pozícióinak jogai és elönyei egyenlötlenek kell legyenek, akkor a társadalom rétegzett kell legyen, mert a rétegzödés pontosan ezt jelenti.

A POZÍCIÓRANGSOR KÉT MEGHATÁROZÓJA

Legjobb jutalmakat azok a pozíciók vonják maguk után, amelyek:

• legfontosabbak a tsd. számára
• legnagyobb képzettséget vagy tehetséget követelik meg

Eltérö funkcionális fontosság

A funkcionális fontosság annak szükséges, de nem elégséges oka, hogy egy pozíciónak magas rangot tulajdonítsanak.

Eltérések értelmezése

Amennyiben két rétegzödési rendszer között különbség van, akkor az a személyi állomány funkcionális fontosságának és szükös voltának tulajdonítható.

A JELENTŐSEBB TÁRSADALMI FUNKCIÓK ÉS A RÉTEGZŐDÉS

Vallás

Az emberi társadalom azáltal éri el egységét, hogy tagjai bizonyos közös végsö értékekkel és célokkal rendelkeznek.

A vallási funkcionáriusokat a legmagasabb hatalmi pozíciókkal társították. Akkor miért nem vonták teljesen ellenörzésük alá a társadalmat?

• Kismértékü technikai kompetencia kell hozzá (személyi állomány szükös volta nem áll fenn)
• Vallási rituálé gyakran bonyolult, de ezek a követelmények esetlegesek.

A papi presztízs ott a legmagasabb, ahol a szakmabeli tagság felett maga a papi testület gyakorol ellenörzést. Ez jellemzö a középkori társadalmakra. Ekkor a népesség nagy része írástudatlan, tehát hiszékeny. Azonban ha a társadalom annyira kezdetleges, hogy a differenciálódás nem jutott arra a szintre, hogy a papi státus elkülönüljön a többi státustól akkor kicsi a papi presztízs. A fejlettebb tsd.-ben a papság veszít státuszából.

Kormányzat

A kormány jog és autoritás alapján szervezi a társadalmat.

A kormány fö funkciói:

Belsöleg:

• A normák végsö megerösítése
• Az ütközö érdekekkel kapcsolatos végsö döntés
• A társadalom átfogó tervezése és irányítása

Külsöleg:

• Háború és a diplomácia kezelése

A rétegzödés a politikai kapcsolatok jellegében rejlik.

Szabályozók, amik a politikai hatalom kiteljesedését kell, hogy megakadályozzák:

• A politikát meghatározók kevesen vannak a teljes népességhez képest
• Az uralkodók inkább a csoport, mint a saját érdekeit képviselik
• A plitikai tisztség betöltöje csak pozíciójának köszönheti autoritását

Vagyon, tulajdon, munka

A gazdasági haszon mennyisége válik a társadalmi státus fö mutatójává. Azonban a pozíció nem azért eredményez hatalmat és presztízst, mert magas jövedelemmel jár. Inkább azért jár magas jövedelemmel, mert funkcionálisan fontos, és a rendelkezésre álló személyi állomány ilyen vagy olyan okból elégtelen. A hatalom és a presztízs gazdasági forrása nem elsödlegesen a jövedelem, hanem a tökejavak (szabadalmak, vevökör és szakmai hírnév) tulajdonlása.

Technikai tudás

A nagy technikai kézséget igénylö pozíciók magas jutalmat kapnak, hiszen a jutalmakat úgy lehet a legegyszerübben elosztani, ha vonzzák a tehetséget és motíválják a képzést. Azonban ezek sohasem a legmagasabbak, hiszen a technológiai pozíció mindig alárendelödik más – politikai, vallási, gazdasági – pozíciónak.

ELTÉRÉS A RÉTEGZETT RENDSZEREKBEN

Típusok a különbözö eltérési módok szerint:

1. A specializáció foka

Szélsö típusok: specializált, nem specializált.

2. A funkcionális hangsúly jellege

Ha a vallás felértékelödik, modernizáció lelassul. Politika együtt mozog a vallással.

Fö típusok: familiáris, autoritárius, kapitalisztikus.

3. A méltánytalan különbségek nagysága

Szélsö típusok: egyenlösítö, nem egyenlösítö.

4. Az esély mértéke

Szélsö típusok: mobil (nyitott), immobil (zárt).

5. A rétegszolidaritás foka

Szélsö típusok: szervezett osztály, szervezetlen osztály.

KÜLSŐ KÖRÜLMÉNYEK

Az egyes rétegzödési rendszerek helyzete a fenti eltérési módokra vonatkoztatva két dologtól függ:

1.               a többi eltérési sávra vonatkoztatott helyzetétöl

2.               a rétegzödési rendszeren kívüli, a rendszert befolyásoló körülményektöl

Az utóbbiak közé tartoznak:

·         A kulturális fejlettség szintje

·         Más társadalmakra vonatkoztatott helyzet

·         A társadalom mérete

ÖSSZETETT TÍPUSOK

A fentiekböl kiderül, hogy az egyszerü kategóriákba sorolás veszélyes, hiszen így figyelmen kívül hagyhatunk befolyásolótényezöket.