Max Weber: Rendek és osztályok

Osztályhelyzet, osztályok

Osztályhelyzetnek nevezzük azt az esélyt, hogy az egyén meghatározott módon és mértékben rendelkezik javakkal és képesítésekkel abból a célból, hogy járadékokhoz vagy jövedelemhez jusson. Osztályon azoknak az egyéneknek a csoportjait értjük, akik azonos osztályhelyzetben vannak.

a)       Tulajdonos osztály

Osztályhelyzetet a tulajdonbeli különbségek határozzák meg.

Pozitíve privilegizált tulajdonosi osztály:

1.  a drága fogyasztási javak monopolizálása a vásárlásnál

2.  monopolisztikus politika kialakítása az eladásnál

3.  többletjövedelmekböl származó töke megszerzéséi esélyének monopolizálása

4.  takarékosság által szerezhetö töke monopolizálása

5.  társadalmilag kedvezö lehetöségek privilégiuma

Negatíve privilegizált tulajdonosi osztály:

1.  maguk is tulajdonok

2.  deklasszáltak

3.  adósok

4.  szegények

Középosztályok:

Különbözöek lehetnek.

Ez a tagolódás nem vezet automatikusan osztályharchoz. Nem feltétlenül a két végpont áll egymással szemben. (Ellentétben Marxszal) Nem feltétlenül a gazdasági rendszer megváltoztatása a célja forradalomnak, hanem a tulajdon újraelosztása.

b)       Termelö osztály

Osztályhelyzetet a javak vagy szolgáltatások piacának kihasználási esélyei határozzák meg.

Pozitíve privilegizált termelö osztály:

1.  a javak termelésére szolgáló eszközök igazgatásának monopolizálása

2.  profit-esélyeik megörzése a politikai és más csoportok befolyásolásával

Negatíve privilegizált termelö osztály:

1.  Különbözö képzettségü munkások

Középosztályok:

Parasztok, önálló kisiparosok, hivatalnokok, monopolisztikus helyzetben lévö munkások

c)       Társadalmi osztály

Osztályhelyzetek együttesét nevezzük, melyen belül a helyzetváltoztatás könnyen eszközölhetö.

Társadalmi osztályok:

1.   munkásosztály

2.   kispolgárság

3.   értelmiségiek és vagyontalan specialisták

4.   tulajdonosok, neveltetésük szerint privilegizáltak

Társadalmasuló osztálycselekvés csak akkor alakulhat ki könnyen, ha:

1.  közvetlen érdekellenfél van

2.  nagyszámú egyén hasonló osztályhelyzetben van

3.  könnyü összejövetelek

4.  könnyen érthetö célok

Rendi helyzet, rendek

                Rendi helyzetnek a társadalmi megbecsülés hatékonyan megkövetelt pozitív vagy negatív privilégiumát tekintjük.

Ennek alapjai:

1.  életmód

2.  formális oktatás típusa

3.  születés vagy a foglalkozás presztízse

Kifejezödik:

1.  connubiumban (egymás közötti házasodás)

2.  commensalitásban (közös étkezés)

3.  profitszerzés privilegizált esélyeinek monopolisztikus kisajátitásában

4.  tradíciók

Vagyoni helyzet nem feltétlenül privilegizál ill. diszkvalifikál. Ugyanakkor a rendi helyzet részben v. egészben meghatároz egy osztályhelyzetet, akkor is, ha nem azonos vele.

                Rendnek nevezzük az egyének olyan sokaságát, akik egy csoporton belül hatékonyan belül követelnek meg:

1.  különleges megbecsülést

2.  rangbeli helyzetükhöz kapcsolódó különleges monopóliumot

A rendek kialakulhatnak:

1.  közös életmód alapján

2.  öröklött karizma

3.  a presztízsre irányuló elfogadott követelés

4.  társadalmi eredet alapján

5.  politikai vagy hierokratikus hatalom monopolisztikus kisajátítása útján

Legközelebb a rendhez a társadalmi osztály, legtávolabb a termelö osztály áll. A rendek magját gyakorta a tulajdonos osztály alkotja. A rendi társadalom gátolja a piac szabad kialakulását.