TARTALOM:

GIDDENS ÉS ANDORKA A TEMATIKÁBAN MEGJELÖLT FEJEZETEINEK FOGALMAI

ÁLLANDÓ NÉPESSÉG: Az adott településen állandó lakóhellyel rendelkező népesség.

ÁLLANDÓ VÁNDORLÁS/MIGRÁCIÓ: Az állandó lakhely megváltoztatása.

ÁLTALÁNOS TERMÉKENYSÉGI ARÁNYSZÁM: Az évi születések száma osztva a 15-49 éves nők számával.

BELSŐ VÁNDORLÁS ÁTMENETÉNEK ELMÉLETE: 1. a premodern társadalmakban a vándorlás csekély és cirkulációs jellegű, vagyis az oda-és elvándorlók nagyjából kiegyenlítik egymást, 2. A korai átmeneti társadalomban erősen megnő a falvakból a városokba irányuló vándorlás és a falvakból a gyéren lakott határterületekre irányuló vándorlás, 3.A késői átmeneti társadalomban csökken a falvakból a városokba és a határterületekre irányuló vándorlás, viszont újra erősödik a cirkulációs vándorlás, 4. A fejlett ipari társadalmak korában csökken falvakból a városokba irányuló vándorlás. Viszont megnő a városok közötti cirkulációs vándorlás, mert megfelelő munkahelyet keresve az emberek könnyebben vándorolnak. 5. A poszt-indusztriális társadalomban a közlekedés és a hírközlés fejlődésével a területileg egyenletesebben elosztott szolgáltatási szektor erős növekedésével csökken a cirkulációs vándorlás is. Az utóbbi szakasz jövőbeni bekövetkezése egyelőre csak hipotézis.

BIOLÓGIAI TERMÉKENYSÉG: Egy nő biológialag hány gyermek kihordására képes.

CIRKULÁRIS MOBILITÁS: Az összes mobilitás és a struktúrális mobilitás különbsége.

CSALÁD: Az olyan együtt élő kiscsoport, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval vérségi (kivételes esetben örökbefogadási) kapcsolat köti össze. A statisztika családdefiníciója ennél valamivel szűkebb: csak a szülőket és a velük együtt élő nem házas gyermekeiket számítja a családhoz. Ezek alapján három családtípust különböztet meg: a házaspárt, a házaspárt gyermekkel, valamint az egy szülőt gyermekkel.

CSALÁDI ÁLLAPOTOK: nőtlen/hajadon (egyedül/élettárssal él), házas (együtt él házastársával, külön él házastársától egyedül, külön él házastársától élettárssal), elvált (egyedül él, élettárssal él), özvegy (egyedül él, élettárssal él).

CSECSEMŐHALANDÓSÁGI ARÁNYSZÁM: A szokásos arányszámoktól különbözik.  Mert ennek nevezőjében nem az évközépi 0 éves (vagyis 1 éven aluli) népesség szerepel, hanem az adott évi születések száma. Tehát a képlet: az összes 1 éven aluli korban meghaltak száma az adott évben / az összes újszülöttek száma az adott évben

CSECSEMŐHALANDÓSÁGI RÁTA: A csecsemőhalandósági ráta 1000 élveszületésre jutó, egy év alatti korban meghalt csecsemők száma egy adott évben.

CSECSEMŐKOR A DEMOGRÁFUSOK MEGHATÁROZÁSA SZERINT: 1 éves korig

CSOPORTHÁZASSÁG: Több férfi és több nő él együtt közösen házas kapcsolatban.

CSOPORTOK: Az egyének olyan együttesei, amelyeket bizonyos közös ismérvek jellemeznek, kötnek össze. Ilyen értelemben a csoport az osztálynál és a rétegnél általánosabb fogalom, más szóval az osztály és a réteg is csoportok.

DEMOGRÁFIA: A népességszámmal és a népesedési folyamatokkal foglalkozó tudomány. Születését John Graunt 1662-ben megjelent könyvétől számítjuk, amelyben a londoni halálozási statisztikai adatok alapján a halandóság törvényszerűségeit és más népesedési folyamatokat vizsgált. A legtöbbször emlegetett demográfus Robert Malthus. Könyvében egy egyszerű elméletet fogalmaz meg: a népesség gyorsabban képes szaporodni, mint a termelés növekedni. Ez pedig szűkégképpen katasztrófához vezet.

DEMOGRÁFIAI ADATOK FORRÁSAI: népszámlálások, népmozgalmi statisztikák, reprezentatív kérdőíves módszer.

DEMOGRÁFIAI ÁTMENET LÉPÉSEI: Landy és Notenstein elmélete. Lépései: 1) magas halálozás, magas születési arányszám 2) csökkenő halálozás, magas születési arányszám 3) csökkenő halálozás, csökkenő születési arányszám 4) csökkenő halálozás lelassul, majd megáll, a születési arányszám viszont tovább csökken 5) a halálozási és a születési arányszám hasonlóan alacsony szinten stabilizálódik, a népesség növekedése megáll.

EGÉSZSÉG SZOCIOLÓGIÁJA: A halálozással szorosan összefüggő egészségi állapot, az egészséget befolyásoló társadalmi tényezők vizsgálatával foglalkozik.

EGÉSZSÉG: A testi, szellemi és társadalmi jólét teljes állapota és nem csak a betegség és rokkantság hiánya. Az egészséges ember életműködései az adott környezetben kiegyensúlyozottak, lelki élete harmonikus, és a társadalom vele szemben támasztott elvárásainak képes megfelelni.

ÉLETSZAKASZOK: 1.- csecsemőkor (1éves korig), 2.- gyermekkor (1-12 éves korig), 3.- serdülőkor (12-től 14-16 éves korig), 4.- ifjúkor (14-16 éves kortól a munkavállalásig, családalapításig), 5. – felnőttkor (nyugdíjkorhatárig), 6.- időskor (nyugdíjkorhatár felett)

ELSŐDLEGES CSOPORT: Olyan kiscsoport, amelyben a csoporttagok teljes személyiségükkel vesznek részt. Ezért a kapcsolatok sokoldalúak, továbbá érzelmileg színezettek. Az elsődleges csoportokkal az egyes csoporttagok érzelmi biztonságot, segítséget várnak és kapnak, ezek a kapcsolatok elősegítik személyiségük fejlődését, gazdagodását.

ENDOGÁMIA: A csoporton belüli házasságkötés (törzs, falu, klán).

ÉRZELMI INDUVIDUALIZMUS: A házasságkötés alapja immár a romantikus szerelem normáin alapuló személyes választás.

ESÉLYEGYENLŐTLENSÉGI HÁNYADOS: Azt fejezi ki, hogy a szülők alacsonyabb társadalmi pozícióba való kerülésének esélye és a magasabb társadalmi pozícióba kerülésének esélye közötti viszony hogyan különbözik a gyermek alacsonyabb társadalmi pozícióba való kerülésének esélye és a magasabb társadalmi pozícióba kerülésének esélye közötti viszonytól.

ETNIKAI CSOPORT: Az adott társadalmon belül azoknak a csoportja, akik olyan közös kulturális identitás tudatával rendelkeznek, amely elkülöníti őket a többségtől vagy a többi etnikai csoporttól. Az etnikai csoport kevésbé különül el a többségtől, mint a nemzeti kisebbség.

EXOGÁMIA: A csoporton kívülivel kötött házasság.

FAJ: Az emberek olyan csoportja, amelyet biológiailag örökölt – vagy biológiailag örököltnek gondolt – testi jellemzők, elsősorban bőrszín alapján különítenek el.

FORMÁLIS CSOPORTOK: Azok a csoportok, amelyeket szervezeti szabályok definiálnak..

HALANDÓSÁG: Nem a halálozások számát, hanem valamilyen finomabb mutatóját, például korcsoportonkénti valószínűségét, vagy még inkább a halandósági tábla mutatóit, elsősorban a szültéskor várható élettartamot értjük.

HALANDÓSÁGI TÁBLA: Az adott évi koréves halálozási adatokból indulunk ki, ezeket azonban nem az évközépi népességhez viszonyítjuk, hanem azt határozzuk meg, hogy az adott életkort megélők milyen valószínűséggel halnak meg a következő születésnapjuk előtt. Ez a q_x halálozási valószínűség. Ezeknek alapján meghatározzuk, hogy egy hipotetikus 100 ezer személyből álló nemzedék hogyan hal ki, ahogy életkora emelkedik, vagy megfordítva, a 100 ezer megszületett személyből hányan lesznek még életben 1, 2, 3… 100 stb. éves korukban. Ez az 1_x továbbélési rend.

HÁZASSÁG: Társadalmilag elismert és jóváhagyott szexuális közösség két felnőtt ember között.

HÁZASSÁGI MOBILITÁS: Valaki egy házasságkötéssel lép át egy másik társadalmi helyzetbe.

HÁZASSÁGKÖTÉS: Az a cselekmény, melynek során a felnőttek házastársi-családi kapcsolatot létesítenek egymás között.

HÁZTARTÁS: Az együtt lakó és a megélhetési költségeket megosztó, együtt fogyasztó emberek csoportja, akik általában, de nem szükségképpen rokonok.

HÁZTARTÁSTÍPUSOK: nukleáris családi háztartások, kiterjesztett családi háztartások, több családmagból álló háztartások, különálló családmaghoz tartozó egyénekből álló hátartások, egyszemélyes háztartások.

HETEROGÁMIA: A vőlegény és a menyasszony más-más társadalmi osztály tagja.

HOMOGÁMIA: Egy adott társadalmi osztályon, rétegen, felekezeten, etnikumon belüli házasságkötés.

IDEIGLENES VÁNDORLÁS: Új ideiglenes lakóhelyre való bejelentkezés, a korábbi feladásával.

INCIDENCIAMUTATÓ: Morbiditás-mutató, adott számú lakosságra jutó megbetegedettek.

INFORMÁLIS CSOPORTOK: Nem formális szabályok, hanem személyes kapcsolatok, szimpátiák, közös érdekek tartják össze.

INGÁZÁS: Az a jelenség, amikor az aktív keresőnek más településen van lakóhely e és munkahelye.

ISA-PARADIGMA: A mobilitási adatfelvételek feldolgozásának első módszere, a jelenség vizsgálatának egy elméleti és módszertani megközelítése. Az ISA-paradigma módszere szerint összeállítják a mobilitási kereszttáblázatokat. Ezekben 5-10 nagyobb osztályt, réteget különböztetnek meg. A táblázatok egyik dimenziójában az elért társadalmi kategóriát mutatják ki, a másikban pedig a származási kategóriákat.

KISCSOPORTOK: Azok a csoportok, amelyeknek tagjai olyan kis létszámúak, hogy egymást személyesen ismerik és egymással többé-kevésbé szoros kapcsolatban vannak. Ilyenek a munkahely i és lakóhelyi közösségek, iskolai osztályok, kis egyesületek, körök, klubok, baráti közösségek, a rokonság és a család.

KITERJESZTET CSALÁDI HÁZTARTÁSOK: A nukleáris család tagjain kívül más, ehhez a családmaghoz nem tartozó rokonok élnek együtt.

KITERJESZTETT CSALÁD: A házaspáron és a gyerekeken kívül más rokonok is élnek ugyanabban a háztartásban vagy egymással szoros és állandó kapcsolatban.

KLÁN: Olyan csoport, melynek minden tagja egy néhány nemzedékkel korábban élt közös őstől származtatja magát női vagy férfiágon. Önmagukat, s mások is őket, önálló identitással rendelkező közösségnek tekintik.

KOHORSZ: Azok tartoznak egy kohorszba, akik valamely demográfiai eseményt (születést, házasságkötést) egy adott évben éltek át. A legtöbbször születési kohorszt értenek alatta.

KORLÁTOZOTT PATRIARCHÁLIS CSALÁD: A XVI.-XVII. század jellemző családformája. Ez a forma különösen a társadalom felső rétegeiben terjedt el, átmeneti típusnak tekinthető. A nukleáris család zártabb egységgé vált, és elkülönült a más rokoni és a helyi közösséghez fűződő kapcsolatoktól. A családfejlődésnek ebben a szakaszában egyre fontosabbá vált a szülői és házastársi szeretet, bár ezzel együtt az apa tekintélyelvű hatalma is megnövekedett.

KORSPECIFIKUS HALÁLOZÁSI ARÁNYSZÁM: Egy-egy ötéves, vagy éves korcsoporton belül meghaltak számát viszonyítják a kérdéses korcsoport létszámához.

KORSPECIFIKUS HÁZASSÁGKÖTÉSI ÉS VÁLÁSI ARÁNYSZÁM: Mivel a gyermekek és a házas családi állapotúak nem köthetnek házasságot, továbbá csak házas személyek válhatnak el, finomabb arányszámok korcsoportonként adják meg, hogy ezer nem házas nőre, illetve férfira hány megfelelő állapotú és megfelelő korú férfi és nő házassága jutott az adott évben. Ugyancsak korcsoportonként adják meg az ezer házas családi állapotúra jutó válások számát

KORSPECIFIKUS TERMÉKENYSÉGI ARÁNYSZÁMOK: Az adott korcsoportba tartozó nők által szült gyermekek száma osztva az adott korcsoportba tartozó nők számával.

LAKÓNÉPESSÉG: Az állandó lakóhellyel rendelkező népesség száma, plusz az itt ideiglenesen bejelentett népesség, mínusz az állandó lakóhelyek közül azok, akiknek máshol ideiglenes lakóhelyük is van.

LONGLINEÁRIS PARADIGMA: A mobilitási adatfelvételek feldolgozásának egyik módszere. Arra a kérdésre lehet vele választ kapni, hogy két ország vagy időszak mobilitási arányszámainak különbségeit csupán az eltérő strukturális adottságok okozzák-e, vagy pedig a származás és az elért helyzet közötti kapcsolat erőssége is különbözik. Arra a kérdésre próbál választ adni, hogy a gazdasági fejlődés, a társdalom kultúrája, valamint a társadalompolitika képes-e a mobilitási esélyeket megváltoztatni, vagy csak a strukturális adottságok befolyásolják az országok közötti és történeti korszakok közötti különbségeket. Az elemzés alapja az esélyegyenlőtlenségi hányados.

MALTHUS NÉPESEDÉSI ELMÉLETE: A halandóság javulása esetén a népesség növekedése meggyorsul, mert a termékenység változatlanul magas marad. Első könyvében Malthus megemlítette, hogy a termékenység csökkenthet is, ha a felnőttek önmegtartóztató életet élnek, főképpen, ha egyáltalán nem, vagy csak idősebb korukban házasodnak meg. Arról nem szólt, milyen tényezők hatására lennének hajlandók az emberek termékenységüket korlátozni.

MALTHUSIANIZMUS: A népesség növekedése olyan „természetes korlátokba” ütközik, mint a háborúk vagy az éhínségek.

MATRILOKÁLIS MODELL: A házaspár a feleség szüleivel, vagy az ő közelükben él.

MERITOKRÁCIA: Olyan társadalom, ahol az egyén társadalmi pozíciója kizárólag a teljesítményétől, a munkateljesítményétől, a képességétől, a tudásától, egyszóval az érdemeitől függ.

MIGRÁCIÓ / VÁNDORLÁS: Olyan lakóhelyváltozás, amely a településhatár átlépésével jár.

MOBILITÁSI ESÉLYEK EGYENLŐTLENSÉGEI: Korábban a cirkuláris mobilitás nagyságával mérték: minél nagyobb a cirkuláris mobilitás, vagyis minél több a „helycsere” a társadalomban, annál egyenlőbbnek tekintették a mobilitási esélyeket. Újabban a longlineláris elemzés esélyegyenlőtlenségi hányadosával szokás az esélyegyenlőtlenséget mérni: minél kisebbek az esélyegyenlőtlenségi hányadosok, annál egyenlőbbek az esélyek.

MONOGÁMIA: Egy férfi és egy nő házas együttléte.

MORBIDITÁS: A betegségek előfordulásának gyakorisága. Két mutatója van: incidenciamutató, valamint pervalenciamutató.

NEMZEDÉKEK KÖZÖTTI (INTEGRÁCIÓS) MOBILITÁS: Valakinek a társadalmi helyzete a szüleihez képest változik meg.

NEMZEDÉKEN BELÜLI (INTEGRÁCIÓS VAGY KARRIER-) MOBILITÁS: Valaki életpályája folyamán lép át másik társadalmi helyzetbe.

NEMZET: A nemzet azokból áll, akik egy nemzet tagjának tartják magukat, s akiknek közös a nemzeti identitásuk.

NEMZETI KISEBBSÉG: Egy adott társadalom azon tagjainak csoportja, akik nem a többségi nemzettel identifikálódnak, hanem vagy egy olyan másik nemzettel, amelynek van állama, vagy egy olyan nemzet tagjainak tartják magukat, amelynek ugyan nincs állama, de saját állam létrehozására törekszik.

NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS: Az országhatárt átlépő lakóhelyváltozás.

NEMZETKÖZI VÁNDORLÁSOK ÁTMENETÉNEK ELMÉLETE: A demográfiai átmenet második és harmadik szakaszában, amikor a születési arányszám a halálozási arányszámnál lényegesen magasabb (és ezért a népesség gyorsan szaporodik), erős a kivándorlás az adott országból. A negyedik szakaszban, amikor a két arányszám kiegyenlítődik, és még inkább az esetleges ötödik szakaszban, amikor a népesség fogyni kezd, erős bevándorlás indul meg az adott ország felé.

NEMZŐ CSALÁD: Az a család, amelybe felnőttként lép be az ember.

NUKLEÁRIS CSALÁD: Egy közös háztartásban élő nőt és férfit jelent, akik saját vagy fogadott gyermeket nevelnek.

NUKLEÁRIS CSALÁDI HÁZTARTÁS: Ezekben egyetlen nukleáris család tagjai élnek együtt.

NYERS ÉLVESZÜLETÉSI ARÁNYSZÁM: Az évi születések száma osztva az évközi népességgel.

NYERS HALÁLOZÁSI ARÁNYSZÁM: Az adott évi halálozások száma osztva az évközépi népesség számával. Ez az arányszám valóban nagyon „nyers”, mert a halálozások száma erősen függ a népesség korösszetételétől. Hiszen ahol több az idős, ott eredendően magasabb a nyers halálozási arányszám.

NYERS HÁZASSÁGKÖTÉSI ÉS VÁLÁSI ARÁNYSZÁM: A házasságkötések és a válások számát elosztjuk az összes népességszámmal.

NYITOTT ÁGAZATI CSALÁD: Ez egyfajta nukleáris család, amely meglehetősen kicsi háztartásban élt, de mélyen beágyazódott a közösségi kapcsolatokba, beleértve a rokoni viszonyokat is. Tehát a család nem különült el világosan a közösségtől.

ORVOSI SZOCIOLÓGIA: Az orvos-beteg kapcsolatokra és az egészségügyi ellátás működésére összpontosítja a figyelmet.

ÖREGEK A DEMOGRÁFUSOK MEGHATÁROZÁSA SZERINT: Általában a 60 év felettieket tekinti öregnek, míg a 70 év felettieket idős öregnek.

ÖSSZES MOBILAK ARÁNYA: Azoknak a százalékos aránya, akik a megkérdezettek közül mobilak voltak, tehát más társadalmi helyzetbe kerültek, mint szüleik.

PATRILOKÁLIS MODELL: A házaspár a férj szüleihez, vagy az ő rokonaihoz költözk.

PERVALENCIAMUTATÓ: Morbiditás-mutató, a nyilvántartott betegek száma.

POLIANDRIA: Egy nőnek több férje van.

POLIGÁMIA: Egy férfinak, vagy nőnek több házastársa van.

POLIGÍNIA: Egy férfinak több felesége van.

POSZTADOLESZCENCIA: A modern társadalmakba újonnan beékelődött sajátos életszakasz. Jogi értelemben felnőtt (elmúlt 18), de gazdasági-társadalmi értelemben gyermekstátuszban van.

PSZICHIÁTRIAI SZOCIOLÓGIA: A mentális betegségek okaival és megelőzésük módszereinek vizsgálatával foglalkozik.

REPRODUKCIÓ: A népesség újratermelődését jelenti, vagyis azt, hogy a halandóság és a termékenység együttes hatása alatt a népesség száma és összetétele hosszú távon hogyan alakul.

REPRODUKCIÓS EGYÜTTHATÓ - BRUTTÓ VAGY NYERS: A teljes termékenységi arányszám, de csak a leányszületések figyelembevételével, egy nőre vonatkozóan kiszámítva. Tehát például az 1,00 értékű együttható azt jelenti, hogy egy nő élete folyamán átlagosan egy gyermeket szülne.

REPRODUKCIÓS EGYÜTTHATÓ - NETTÓ VAGY TISZTA: A bruttó reprodukciós együttható a 0-14 éves csemcsemő- és gyermekhalandósággal és a 15-49 éves korú női halandósággal csökkentve.

ROKONSÁG: Azon emberek közötti kapcsolatokat foglalja magában, amelyek házasság vagy leszármazás révén jönnek létre.

STRATIFIKÁCIÓS PARADIGMA: A mobilitási adatfelvételek feldolgozásának egyik módszere. Egyszerre 50-100, vagy még ennél is több kis foglalkoztatási réteget különböztet meg. Minden réteg kap egy skálapontszámot (1-100). Mobilitásnak nevezzük az ezen a skálán fölfelé, vagy lefelé történő elmozdulást. A stratifikációs paradigma azonban nem táblázatokkal dolgozik, hanem útmodellekkel.

STRUKTURÁLIS MOBILITÁS: Azoknak az aránya, akik szükségképpen mobilak voltak a származási és az elért társadalmi helyzetek megoszlása közötti eltérés miatt. Más szóval azért kellett, hogy mobillá váljanak, mert az apák nemzedékének összetétele eltér a gyermekük nemzedékének az összetételétől. A strukturális mobilitást úgy számoljuk ki, hogy a két széleloszlást egymásból kivonjuk és a különbségeket összeadjuk. Ezt százalékban is megadhatjuk.

SZÁRMAZÁSI CSALÁD: Amelyikbe az ember beleszületik.

SZÜLETÉSKOR VÁRHATÓ ÁTLAGOS ÉLETTARTAM: A halandósági táblán alapul. A tábla segítségével meghatározható továbbélési rend alapján ki lehet számítani, hogy az ilyen életkort megért személy átlagosan hány évig fog még várhatóan élni. Ez az E_x, a várható élettartam. Az utóbbi mutatóból leggyakrabban a születéskor várható élettartamot használjuk.

TÁRSADALMI MOBILITÁS – HORIZONTÁLIS: A társadalmi hierarchiában az előzővel azonos szintű, ám más pozíciót foglal el az adott egyén.

TÁRSADALMI MOBILITÁS - VERTIKÁLIS: A társadalmi „ranglétrán” felfele, avagy lefele mozdul el az adott személy.

TÁRSADALMI MOBILITÁS: az egyén, vagy a család társadalmi helyzete megváltozik.

TÁRSADALMI NYITOTTSÁG: Annál nyitottabb a társadalom, minél kisebb az eltérés a különböző rétegekből származók mobilitási esélyei, arányszámai között.

TÁRSADALMI TÉNYEZŐK – HALANDÓSÁG, EGÉSZSÉG: 1) a környezetben előforduló egészségkárosító tényezők (természeti adottság / emberi tevékenység eredménye) 2) az életmód egészségkárosító elemei 3) szegénység, társadalmi hátrányok

TELJES TERMÉKENYSÉGI ARÁNYSZÁM: A korspecifikus termékenységi arányszámok öszege a 15 éves kortól az 50. születésnapig, tehát a hipotetikus gyerekszám, amelyet egy nő vagy ezer nő szülne élete folyamán, ha az adott évi gyakoriság szerint szülne élete folyamán.

TÉNYLEGES SZAPORODÁSI ARÁNYSZÁM: A nyers élveszületési és a nyers halálozási arányszám különbsége, kiegészítve a ki- és bevándorlások különbségével. Vagyis a népességszám tényleges változását fejezi ki.

TERMÉKENYSÉG KÖZGAZDASÁGTANI ELMÉLETE: A chicagói iskola, elsőként G. Becker fogalmazta meg. Abból indul ki, hogy a házaspár a gyermek számára vonatkozó döntésnél hasonlóképpen gondolkodik, mint amikor valamely tartós fogyasztási eszköz megvásárlásáról határoz. Figyelembe veszi a gyermekekből származó hasznokat és örömöket, a gyermeknevelés költségeit, valamint a családi jövedelmet. A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan nő a család jövedelme, ezért több gyermeket engedhet meg magának.

TERMÉKENYSÉG SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETE: A családok nem gazdasági kalkulációk alapján döntenek gyermekeik számáról, hanem követik azokat az értékeket és viselkedési normákat, amelyeket társadalmi környezetükben elfogadnak. Ha ezek sok gyermeket tartanak kívánatosnak, akkor a legtöbb család sok gyermekre vállalkozik. Ellenkező esetben pedig kevesebb gyermekük lesz.

TERMÉKENYSÉG: Egy átlagos nő hány élő gyermeket szül.

TERMÉSZETES SZAPORODÁSI ARÁNYSZÁM: A nyers élveszületési és a nyers halálozási arányszám különbségét nevezték korábban a természetes szaporodási arányszámnak. A természetes jelző arra utalt, hogy a „természetes” népesedési vagy népmozgalmi folyamatok, a születés és a halálozás különbségéről van szó.

TÖBB CSALÁDMAGBÓL ÁLLÓ HÁZTARTÁSOK: Ezekben több családmag él együtt, legtöbbször a szülők és házas gyermekük házastársával.

ÚTMODELL: Több többváltozós regressziós egyenletből áll. Ezek az egyenletek azt fejezik ki, hogy különböző tényezők, amelyeket az egyéni mobilitást meghatározó okainak tekintünk, hogyan befolyásolhatják az egyén által elért társadalmi pozíciót. A korrelációs együtthatók kifejezik a változók közötti kapcsolatokat. Előnyük, hogy a származási és az elért társadalmi helyzeten kívül több további változót is fel lehet a modellbe venni.

VÁNDORLÁSI EGYENLEG: A településre való vándorlás és az onnan való elvándorlás különbsége.

VÁNDORLÁSI EGYENLET: Az odavándorlási és elvándorlási arányszám különbsége a vándorlási egyenleg.

ZÁRT, OTTHONKÖZPONTÚ NUKLEÁRIS CSALÁD: A csoport tagjait szoros érzelmi szálak fűzik össze, erős családi intimitás és a gyermeknevelés előtérbe kerülése jellemez.