Bevezetés az interetnikai és interkulturális viszonyokba

Zsidók (Kovács András)

1. Ki a zsidó?

• vallási definíció: zsidó mindenki, akinek az édesanyja zsidó
• de a zsidó vallást föl is lehet venni, nemcsak beleszületni
• részben leszármazási, részben vallási értelemben határolódik be
• szociológiai minimáldefiníció: zsidó az, aki zsidónak tekinti magát
• de tisztán szubjektív szempontból meghatározni szinte lehetetlen
• végül: zsidónak tekinti-e magát, és ez megjelenik-e valamilyen társadalmi objektivációban? (nemzeti, vallási, más társadalmi objektivációk)

2. Mintavétel

kárpótlásra jogosultak és jelentkezők; sírápolási díjfizetők a zsidó temetőben stb. alapján

3. Mit vizsgálunk?

• a vizsgált csoport helye a társadalom szerkezetében
• az etnikai mivoltnak van-e szerepe a társadalmi mobilitásban?
• magasan képzett, viszonylag magas társadalmi státusú csoport
• hatások a mobilitásra: kulturális tőke nagy szerepe a korabeli zsidó társadalomban (a családi beruházások a kulturális tőke felé irányultak a diszkrimináció miatt)
• a kiegyezést követően nagyon gyors mobilitás az emancipáció hatására
• az üldöztetések után kompenzációs mobilitás
• van-e etnikai specifikuma a népesség térbeli elhelyezkedésének? ha van zsidónegyed, milyen alapon választották a lakóhelyüket?
• Budapesten nem volt kényszergettó, de erőteljes koncentráció volt
• Pesten egészen a XIX. század első harmadáig nem élhettek zsidók
• Budán és Óbudán lakhattak, de kisebb közösségek voltak csak
• Orczy báró bérbeadta a Király utca elején levő házát a zsidóknak
• a betelepedés kiindulópontja à gyűrűszerűen terjedt a negyed
• a zsinagóga mögötti utcák, főleg VII. kerület (1944-ben gettó)
• társadalmi mobilitás:
• fölemelkedők az V. kerületbe
• szegényebbek a külső kerületek felé
• a következő budapesti kerületekben nagy a zsidó lakosság aránya:
• II. kerület (társadalmi státus)
• XIV. kerület (Zugló)
• XIII. kerület (Újlipótváros)
• VI-VII. kerület (régi zsidónegyed)
• etnikai alapú lakóhelyválasztás csak az Újlipótvárosban és a régi zsidónegyed területén
• vallási ok: közel legyenek a templomok
• baráti közösségek, hálózatok, iskolák közelsége
• szegregációs jelenségek (halványan)
• mi egy kisebbségi csoport viszonya a többségi társadalomhoz?                 (asszimiláció, disszimiláció)
• társadalmi távolság a többség és a kisebbség közt à mérhető legyen
• pl. két csoport közti interakciók mindennapi gyakoriságának lehetősége
• anyanyelv, vallás, emancipáció (összes polgári jog)
• integráció
• nyelvtudás, anyanyelv
• lakóhely, beiskolázási stratégiák, vegyesházasodás
• vallásváltoztatás, névváltoztatás (-magyarosítás)
• társadalmi intézmények, klubélet, civil társadalom együtt-e vagy külön
• az asszimiláció folyamata
• akkulturáció à hétköznapi interakció à vegyesházasság à asszimiláció
• identitáskutatás
• milyen erős az identitás?
• identitásválasztó skálán hol helyezi el magát?
• mi az az identitás?
• holokauszt emléke, felmenők, szubjektív identitástényezők
• az identitás legerősebb eleme a történelmi emlékezés
• az intézményes felekezeti kötődés sokkal kisebb szerepet játszik
• a kulturális tradíciók csökkenése, de ’89 után enyhe újjáéledés
• identitásjelző szimbolikus funkciók
• előfordulnak modern etnikai identitások

A témához tartozó olvasmány:
Kovács András: „Zsidó csoportok és identitásstratégiák a mai Magyarországon”, in: Kovács András szerk.: Zsidók a mai Magyarországon. Múlt és Jövő Könyvkiadó, Budapest 2002.