Bevezetés az interetnikai és interkulturális viszonyokba

Szociálpolitika és a kisebbségek (Tausz Katalin)

A hazai szociális kérdések elsősorban a cigány népességet érintik.

Ki a cigány?

• társadalmasodott biológiai (származási) kérdés
• nem etnikai, hanem szociokulturális megközelítés (Kemény István–Havas Gábor)
• à az a cigány, akit a környezete annak tart
• mindenki szabadon választhatja meg az identitását à az a cigány, aki annak tartja magát
• a főbb tendenciákat mutatja a népszámlálás, de nem ad kielégítően hiteles adatokat
• módszertan:
• minta az alappopulációból à a kérdező minek tartja őket à életmód-összehasonlítás alapján érjük el
• kifejezetten romákat próbálnak fölkutatni
• a romák között nagy a szegénység, minden szempontból nagyobb arányban depriváltak
• a szegénységet a jövedelmi szegénységgel azonosítjuk
• abszolút szegénység
• alapvető szükségletek is kielégítetlenek
• modern ipari társadalmakban már nem tömeges
• relatív szegénység
• a jövedelem elmarad az átlagostól
• a szükségletkielégítés nem teljes
• nem tud részt venni alapvető társadalmi dolgokban
• közmegegyezés szerint húznak egy jövedelmi küszöböt, az alapján
• lakásállomány à nem csak a jövedelmi szegénység a szegénység
• fogyasztási javakkal való ellátottság
• a harmadik mért dimenzió a jövedelem és a lakáshelyzet mellett

Szociális ellátórendszer

• adózás általi szociálpolitika
• direkt és indirekt adók
• vállalati jóléti politika
• hagyományos támogatási eszköztár
• pénzbeli formák
• társadalombiztosítási ellátás: járulékfizetéshez kötött (nyugdíjas, munkanélküli-segély, egészségbiztosítás)
• nem társadalombiztosítási ellátás
• családi pótlék: alanyi jogon
• a gyermekes családok 5-6 százaléka nem kap; ismeretlen okokból (csak föltételezhetjük, hogy pl.az igénylésig sem jut el)
• természetbeni formák
• szolgáltatások, termékek
• segélyezés: jövedelemfüggő pénzbeli ellátás
• előtte környezettanulmány (jogilag zavaros)

A témához tartozó olvasmány: