1.  Az emberi megismer�s �s tudom�ny

-         A megismer�s term�szetes emberi tev�kenys�g.

-         Az emberek t�rekszenek a k�r�l�tt�k l�v� vil�g �ltal�nosabb meg�rt�s�re.

-         Amit tudunk, annak nagy r�sze ink�bb egy konszenzus elfogad�s�b�l sz�rmazik, semmint saj�t tapasztalatunkb�l.

-         A dolgok �rtelmez�s�nek fontos forr�sa a r�nk hagyom�nyozott tud�s �s tekint�ly.

-         Amikor saj�t tapasztalatunk alapj�n �rtelmez�nk valamit, megfigyel�seket v�gz�nk, �s igyeksz�nk a megfigyelt dolgok k�z�tt szab�lyszer�s�geket felfedezni.

-         Mindennapos megismer� tev�kenys�g�nk sor�n gyakran k�vet�nk el hib�kat. A tudom�ny v�delmet ny�jt az ilyen hib�k ellen.

-         Az ember megfigyel�sei gyakran pontatlanok; a tudom�ny �gy ker�li el az ilyen hib�kat, hogy tudatos �s gondosan v�gzett tev�kenys�gg� teszi a megfigyel�st.

-         N�ha �ltal�nos k�vetkeztet�seket vonunk le n�h�ny megfigyel�s alapj�n. A t�l�ltal�nos�t�s ellen a tud�sok replik�ci�val, a vizsg�lat megism�tl�s�vel v�dekeznek.

-         Ha m�r valamilyen k�vetkeztet�sre jutottunk, az ennek ellentmond� bizony�t�kokat id�nk�nt hajlamosak vagyunk figyelmen k�v�l hagyni, �s csak az �ll�t�sunkat al�t�maszt� t�nyekre figyel�nk oda. A tud�sok azonban az el�re megszabott sz�m� megfigyel�st akkor is v�gigcsin�lj�k a k�vetkeztet�s levon�sa el�tt, ha m�r az elej�n „l�tszik” valamilyen �sszef�gg�s.

-         Ellentmond� t�nyek l�tt�n mindenki igyekszik az ellentmond�st valamik�pp megmagyar�zni. Ek�zben gyakran felt�telez�nk olyan t�nyeket is, amelyeket val�j�ban nem figyelt�nk meg. Feltev�seik ellen�rz�s�re a tud�sok ilyenkor tov�bbi megfigyel�seket v�geznek.

-         El�fordul n�ha az emberrel, hogy illogikusan okoskodik. Ez ellen �gy v�dekeznek a tud�sok, hogy okfejt�s�kben �pp annyira tudatosak �s �vatosak igyekeznek lenni, mint a megfigyel�sn�l. A tudom�ny nyilv�noss�ga pedig azt jelenti, hogy minden tud�s munk�j�ba a v�lla f�l�tt belen�z a t�bbi tud�s.

-         Ugyanez – koll�g�ink seg�ts�ge – v�di att�l a tud�st, hogy t�ls�gosan szubjekt�v legyen a k�vetkeztet�seiben.

-         M�g az ember gyakran d�nt �gy, hogy meg�rtett m�r valamit, �s nem keres t�bb� �j v�laszokat, a tud�sok – mint csoport – v�gs� soron minden k�rd�st nyitottnak tekintenek.

-         Annak a gyakori n�zetnek, hogy bizonyos dolgok v�gs� soron megmagyar�zhatatlanok, a tudom�nyban nincsen helye.

-         A t�rsadalomtudom�ny h�rom alapvet� elemb�l �ll: elm�letb�l, kutat�sm�dszertanb�l �s statisztik�b�l.

-         A t�rsadalomtudom�nyi elm�let azzal foglalkozik, ami van, nem azzal, hogy minek kellene lennie. Nem j� az elm�letet a filoz�fi�val vagy a hittel �sszekeverni.

-         A t�rsadalomtudom�ny k�z�ppontj�ban a t�rsadalmi �let logikus �s tart�san megmutatkoz� szab�lyszer�s�gei �llnak.
A t�rsadalomtud�sok nem az egyes embereket akarj�k megmagyar�zni, hanem emberek valamilyen �sszess�g�t.

-         Az attrib�tum: tulajdons�g, pl.: fiatal, f�rfi

-         A v�ltoz�: logikailag �sszetartoz� attrib�tumok csoportja. Pl. a f�rfi �s a n� attrib�tumok a nem v�ltoz�t alkotj�k.

-         B�r a t�rsadalomtud�s embereket figyel meg, els�dlegesen a v�ltoz�k k�z�tti kapcsolat �rdekli.