Briggs: A jóléti állam történelmi perspektívában

(1)   modellek

Éjjeliőr állam (Lassalle kifejezése), laissez faire kapitalizmus (223. o.), „negatív állam” (ami azért így sosem létezett, 229. o.)

Jóléti állam (226-227. o.): előre meghatározott módon, szervezett erővel (a politika és az igazgatás eszközeivel) lép fel annak érdekében, hogy a piaci erők szerepét megváltoztassa

→ minimális jövedelem garantálása, függetlenül a piaci teljesítménytől

→ a veszélyhelyzetek bekövetkezte kockázatának csökkentése: az erősebb védekezőképességének elősegítése

→ a juttatások elérhető legmagasabb szintjének biztosítása minden állampolgár számára: minimum helyett optimum

(2) elvek, döntések

a különféle politikai elképzelések és körülmények, valamint történelmi tapasztalatok szerepe a jóléti állam adott társadalomra jellemző típusának létrehozásában

A jóléti állam kialakításakor többek közt az alábbi kérdésekben kellett dönteni

→ Egyenlő bánásmód alkalmazása: a polgári és a szociális jogok összekapcsolásáról van szó (vö. speenhamlandi modell)

→ A kormányzat szerepének tudatos növelése

→ A szociálpolitika körébe tartozónak tekintett juttatások listájának bővítése (az egészségügy-közegészségügy példája, ld. a szociálpolitika pragmatikus megközelítése)

→ az öntevékeny piac szabályozása

(3)   az angol példa és a történelmi-politikai körülmények

Anglia, 1945 után: a jóléti államot megalapozó törvénykezés

Közvetlen előzmények: a második világháború tapasztalatai (a gazdaság központosítása), a szocialista elvek konjunktúrája

Általános tendencia ekkor, hogy gyengítik a befizetések és a juttatások közötti kapcsolatot a szociális rendszerben, vagyis kiterjesztik és keresik az univerzális ellátások bővítésének lehetőségeit → a társadalom mint egész válik a szociálpolitika és a jóléti állam tevékenysége alanyává

A jóléti politika elválik a szegénypolitika fogalmától, emelkedő szintű ellátások, jócskán bővül az érintettek köre (ti. az egész társadalom érintetté válik)

Angol példa: közoktatás, étkeztetés (utóbbi esetében: ígéretek és viták Magyarországon 2002 után; miről szóltak ezek?)

Érvek: olcsóbb adminisztráció + a nemzeti szolidaritás erősítése + a gazdaság- és jóléti politika összeegyeztethetősége

(4) Előzmények: chartizmus, választójogi és minimumbér-, valamint a munkakörülmények javítására vonatkozó követelések a XIX. században (Angliában), továbbá a piac szabályozását pártoló elméleti munkák (pl. immár úgy vélték: a szegénység fő oka nem valamiféle önhiba, hanem a piaci szisztéma működéséből következik)

Választójog, munkáspártok: a munkások érdekeinek becsatornázása a politikai rendszerbe, a politikai jogok birtoklása → számukra is eszköz, nem pedig ellenség az állam

A munkáspárti követelések kisebb-nagyobb részben beépülnek a többi párt programjába is

Reformista vagy marxi szocializmus? Angliában az előbbi vált dominánssá

Az államhatalom erősítését célzó törekvések, mégpedig nem paternalista, hanem egalitariánus alapon

(5) A századforduló környékén létrejövő nyugdíjrendszerek 3 típusa

(6) a bismarcki modell

az állam szerepének növelése, de nem egalitariánus alapon

a cél a szociáldemokraták vonzerejének csökkentése: Bismarck alternatívát kívánt állítani a szocialista és a liberális elvekkel szemben („szociális olajcseppek”)

(7) keresztényszociális elvek: szintén a liberalizmus és a szocialista elvek riválisaként

Rerum Novarum (1891)

(Mit jelent a kevésbé választhatóság elve?)